Az utóbbi időkben mind több helyen kerül új, a családi étlapot ízekben, aromában gazdagító, a tradicionálistól kivitelezésben és tálalásban is eltérő fogás az asztalokra.
Régi szokás, hogy karácsonykor - vagy ahogy a szakirodalom szerint a letűnt századokban nevezték: "bőved este" - húsos káposzta kerüljön az asztalra. A káposzta a középkortól a múlt század második feléig az egyik legelterjedtebb ételünk volt, s a néphit szerint bőségvarázsló erővel bír. Emiatt az év végi, újévi napokra a legszegényebb családoktól a legmódosabbakig számos formában készítették és készítik el ma is: levesként, köretként, savanyítva vagy édesen, hússal töltve vagy rakottasan, gulyásként vagy akár hús nélkül is.
A halevés szokása ugyan mindössze százötven éve terjedt el nálunk, ma már mégis szinte ősi kulináris hagyománynak tűnik. A hal a "halpénz" - a halpikkely sok pénzt jelent - és a hal gyors mozgása köré fonódó néphit - a halételt fogyasztó család ugyanilyen gyorsasággal halad előre az új esztendőben - miatt került a karácsonyi étrendbe. A keresztényeknél pedig magának a fiúistennek a jelképe is.
Ezt a legősibb s az egyik legegészségesebb táplálékot egyre többféle módon készítik el. A hazai fajok - busa, ponty, fogas, süllő, pisztráng, csuka, harcsa, kecsege - mellett mind kedveltebbek tengeri rokonaik, a lazac, a nyelvhal, a lepény-, a tőke- és tintahal, a rákok és kagylók, de ma már beszerezhető rája, cápafilé és ördöghal is. Ez utóbbiak jórészt töltve, roston sütve, párolva, előételként vagy saláták, koktélok alkotóelemeként színesítik a karácsonyi menüt.
Levesként a halászlé, a hús- és pulykaragu-, valamint a borleves a legelterjedtebb ezekben a napokban.
Hódít a karácsonyi pulykafogyasztás angolszász szokása is, újévre azonban megmaradt a régi, jellegzetes hazai húsétel, a disznó, mégpedig kocsonya vagy malacsült formájában. A magyar néphit szerint ugyanis a baromfi hátrakapar, és ez rossz előjel az újév kezdetekor; a disznó viszont előretúr, ami jó évkezdésnek számít: előrejutást, szerencsét hoz az újesztendőben.
A méz, amelyet a süteményekhez, sültekhez használunk, évezredek óta az egészség megőrzésének természetes forrása az emberiség táplálékai között. A pogány ünnepeken ajándékként szereplő mézestészta a mai karácsonyfákat díszítő mézeskalács elődjének tekinthető, míg a karácsonyi kalács, amelynek az életet jelképező búza az alapanyaga, a bőséget ígéri.
A hagyományos karácsonyi töltött kalácsot, a mákos és diós bejglit a szakirodalom egy 16. századbeli sziléziai kalácsfajtából eredezteti, maga a szó pedig a német beugen, meghajlít szóból származik, ami a korabeli mákos és diós patkót idézi.
Jó tudniA karácsonyi és újévi ételeknek számos, az elkövetkező esztendőre kiható hatást tulajdonítanak. Babot, lencsét azért kell az újév első napján enni, mert az bőséghez, gazdagsághoz segít. A legősibb "varázsszer" a fokhagyma: ezt nem csupán ették - mézzel keverve vagy mézbe mártogatva -, hanem gonoszűzőként az ajtóra, ablakra keresztet is dörzsöltek vele a gonosz hatalmak eltávolítására.
