Sokan hajlamosak egy lapon említik a jégrémet a fagylalttal, de persze két különböző termékről van szó. A fagylalt jellemzően helyben készített cukrászati termék, míg a jégkrém üzemi körülmények között gyártott, csomagolt élelmiszer-ipari termék. A Mindenár.hu a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jégkrémekről készített összeállítása alapján összegezte a jégkrémekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Az összetevők alapján a jégkrémeket hét csoportba lehet sorolni:
● tejjégkrém,
● tejes jégkrém,
● tejes gyümölcsjégkrém,
● gyümölcsjégkrém,
● szorbé (sorbet),
● jégkrém,
● vizes jégkrém.
A legszigorúbb összetételi követelmények sorban első helyen álló a tejjégkrémre vonatkoznak, míg az utolsó helyen lévő vizes jégkrémek összetétele a legkevésbé szabályozott. A boltokban, vendéglátóhelyeken legtöbbször a sima jégkrémet árulják, ebben jellemzően fehérjék, zsiradékok találhatók, amelyek származhatnak tejből, de lehetnek növényi eredetűek is.
A különböző jégkrémekről - számos élelmiszerhez hasonlóan - a csomagolás árulkodik leginkább, ugyanis meg kell jelölni rajta az említett kategóriák egyikét, valamint az ízesítést is. Ha a termék nevében szerepel az „ízű” szó – például eperízű, barackízű –, akkor a jégkrém ízét nem gyümölcs adja, hanem aroma. Előírás azonban, hogy az aromával készült jégkrémeken nem szabad képpel, grafikával mutatni az adott gyümölcsöt. A csokis jégkrémek között is van csokoládés, és van csokoládéízű. A csokoládésnak legalább 2 százalékban kell kakaót tartalmazó kakaó- vagy csokiterméket tartalmaznia, és nem kerülhet bele kakaóízű vagy csokiízű aroma. A csokoládéízű jégkrém viszont készülhet csokiaromával. A Nébih arra is figyelmeztet, hogy a „light” megjelöléssel árult jégkrémek legalább 30 százalékkal csökkentett energia- vagy zsírtartalommal készülnek. A csomagoláson természetesen rajta kell lennie a gyártó vagy forgalmazó nevének, a nettó mennyiségnek, az összetevőknek, és azt is fel kell tüntetni, hogy meddig jó a jégkrém (minőségmegőrzési idő).
Természetesen csak ép, bontatlan csomagolású jégkrémet szabad megvásárolni, de az sem mindegy, hogy milyen hűtőből. A jégkrémek ugyanis mínusz 18 fokon őrzik meg a minőségüket – a hőfokot a legtöbb hűtő, fagyasztó kijelzi –, így az ennél kevésbé hideg fagyasztókban lévő jégkrémek csalódást okozhatnak. Ha esetleg a már megvett jégkrém felolvadt, ne próbáljunk meg újra kemény jégkrémet csinálni belőle, inkább gyorsan együk meg. A hatósági javaslat szerint ugyanis nem szabad őket újra lefagyasztani.
A jégkrém elsősorban a nyári szezon sztárja, így idei statisztikák még nincsenek. A Mindenár.hu a GfK Hungária Piackutató tavaly nyár végén publikált elemzését idézi. Eszerint tavaly némileg kevesebb jégkrémet vásároltak a magyar fogyasztók, mint egy évvel korábban: 2013 első felében egy-egy magyar háztartás 2,4 kilogramm jégkrémet (e)vett, szemben a 2012. évi első hat hónap 2,6 kilogrammos fogyasztásával. A piackutató cég szerint minden harmadik magyar háztartás vásárolt családi dobozos jégkrémet, és nem gyakrabban, mint korábban, jellemzően kéthavonta. Az elemzés szerint 2013 első felében egy liter dobozos jégkrém átlagára 600 forint körül volt, persze a különböző márkák között nagyon jelentős áreltérések voltak.
