A teljes kezelés időtartama 3-5 év, az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia frissen közölt kutatása szerint azonban az immunterápia gyermekeknél már három év alatt eredményesen alkalmazható a poratka által okozott allergiás, asztmás tünetek ellen.

Az asztmás betegek, a rohamoktól való félelmükben gyakran inkább kerülik a testedzést. A rendszeres és szakértő vezetés mellett végzett mozgással azonban nem csak az erőnlét fejleszthető, de a tünetek erőssége és gyakorisága is csökkenthető, az életminőség javítható.

Az allergiás betegek nagy százalékánál jelentkezik egy időben asztma is. Ilyenkor az allergének elkerülésére fokozottan ügyelni kell, mert azok könnyen asztmás rohamot provokálhatnak a betegeknél. 

Az allergiás asztma az asztmás betegségek leggyakoribb típusa. Az asztmás gyermekek közel 90 százalékánál, a felnőttek 65 százalékánál jelentkezik egy időben szénanátha is. A tavaszi és nyári időszakban magas a levegőben található allergének száma, így különösen fontos, hogy a betegek megismerjék az asztmás rohamot provokáló tényezőket és a megelőzés lehetőségeit.

Az Allergiamentes Életért Alapítvány és a Nyéki Imre Uszoda együttműködésének köszönhetően novembertől 25 asztmás gyermek kedvezményesen vehet részt úszás tanfolyamon. -Örömmel támogatunk minden programot, amely a gyermekek sportolási lehetőségeit segíti, így természetes volt, hogy minden eszközzel hozzájárulunk a terv megvalósulásához - mondta el dr. Csikány József, a Nyéki Imre Uszoda igazgatója.

Az asztma jól kontrollálható krónikus betegség, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő orvos-beteg kommunikáció. A következőkben ismertetjük a legfontosabb kérdéseket, melyeket lényeges a kezelőorvossal egyeztetnünk annak érdekében, hogy optimális kezelésben részesüljünk. 

A XVI. században Leonardo Botallo olasz anatómus és sebész arra lett figyelmes, hogy egyesek a virágzó rózsák közelében tüsszögni kezdenek, orruk bedugul, vagy folyni kezd. A jelenséget a „rózsanátha" névvel illette. A XIX. században a betegség, az azt tanulmányozó angol orvos, John Bostock nevét őrizve a Bostock-féle nyári hurut nevet viselte, a század második felében pedig már pontosan tudták, hogy kialakulásában a fák, füvek- és gyomnövények virágpora játszik szerepet. Akárhogy is nevezzük, a szénanátha nem pusztán kellemetlen tünetek okozója; kezelés híján jó eséllyel társául szegődik az asztma! 

Nyáron szívesen időzünk a szabadban, kirándulunk vagy töltjük az időt vízparton. Ahhoz, hogy a vakáció és a nyaralás valóban nyugodtan és pihentetően teljen fontos, hogy megfelelően felkészüljünk. Különösen, ha allergiás, asztmás gyermekekkel kelünk útra. 

Az allergiás asztma az asztmás betegségek leggyakoribb típusa. Az asztmás gyermekek közel 90 százalékánál, a felnőttek 65 százalékánál jelentkezik allergia is. A tavaszi-nyári időszakban különösen magas a levegőben található allergének száma, így különösen fontos, hogy a betegek megismerjék az asztmás rohamot provokáló tényezőket és a megelőzés lehetőségeit. 

A bőrfelszín után a munkahelyi környezet főként a légutakban okoz panaszokat, az asztma a második leggyakoribb foglalkozási betegség világszerte. Kialakulásában fontos szerepet játszik a munkahelyi porok, gőzök, gázok, füstök tartós belélegzése. 

Az asztmára való hajlam örökölhető, de a betegség kialakulása ellen már a várandósság alatti időszakban is sokat tehetünk. Különösen azokban a családokban kell ügyelni a megelőzésre, ahol gyakoriak az allergiás betegségek. 

Jereván, december 8., Frisco (Texas) december 15., Corpus Christi (Texas) december 28., legutoljára pedig Sawtell (Ausztrália) január 11. Szinte nem múlik el olyan hét, amikor ne következne be klór baleset valahol a világban. Ezek legtöbbször az ivóvíz és az uszodák fertőtlenítéséhez használt vegyi anyag helytelen tárolásából és kezeléséből következnek be. A legsúlyosabb tragédia 2005. január 6-án történt, amikor a dél-karolinai Graniteville melletti vonatszerencsétlenség következtében nagymennyiségű klór szabadult fel, és a kiömlő gáz 9 ember halálát okozta.

A várandósság időszakában különös figyelmet fordítunk arra, hogy növekvő gyermekünk fejlődését biztosítsuk. Tudatosabban étkezünk, sportolunk és kerüljük azokat a tényezőket, amelyekről úgy véljük, gyermekünk egészségét veszélyeztetné. Különösen gyakori ez a gyógyszerek esetében. Mellőzésük azonban az olyan krónikus betegségek kezelésében, mint az asztma többet árt, mint használ. 

Az Asztma Világnap alkalmából a Kanadai Tüdő Szövetség felhívja a betegek figyelmét, hogy megfelelően beállított gyógykezelés mellett nem kell lemondaniuk a rendszeres testmozgásról.  

„Izgalmas áttörést jelent, ha megtaláljuk azokat a természetes hatóanyagokat, amelyek mérsékelhetik az allergén kiváltotta gyulladást, és hatásosak az immunrendszer erősítésében is. Tovább kell kutatnunk, hogyan hatnak ezek az anyagok, és hogyan lehetne a táplálkozással további alternatívákat nyújtani az asztmában és más allergiás eredetű betegségekben szenvedőknek, a gyógyszeres kezelés mellett." - nyilatkozta a kutatás vezetője. 

Nemrégiben láttak napvilágot azok a kutatások, amelyek szerint a kisgyerekek klóros vízben történő úszóedzései növelik a légzőrendszeri fertőzések kockázatát. A tudósok felbecsülték a klóros uszodavíz hatását a bronchiolitis (az alsóbb légutak gyulladásos megbetegedése gyermekkorban) kialakulására és későbbi következményeire nézve.  

Az asztmás beteg állapotát a dohányzás negatívan befolyásolja. Növeli a betegség mellett egyébként is gyakran fellépő köhögés, zihálás és az asztmás roham előfordulását, a légutakba kerülő füst hatására a köpet képződése is fokozódik. Mindez együttesen vezet a tüdőfunkció gyors ütemű romlásához. A dohányzás abbahagyásával azonban mindez helyreállítható. 

A dohányzás visszaszorítását és a passzív dohányzás káros hatásainak megakadályozását célzó kampányok dacára, az aktuális dohányzási arányszámok világszerte növekednek. Holott a passzív dohányzás jónéhány fiziológiai rendszert - elsősorban természetesen a légzőrendszert - bolygatja meg, és hosszútávú hatásként erőteljesen roncsolja is. 

Igen, a cigisdobozok jóvoltából tudjuk, hogy a dohányzás károsítja mi és környezetünk egészségét, de nem tudjuk, mennyire! Nézzünk vissza: ahány évig éltünk a cigivel, annál nagyobb az esélyünk a legkülönbözőbb betegségekre!

Az allergiás, asztmás megbetegedések rohamosan terjednek Magyarországon, a 10 év alatti gyermekek pedig különösen nagy számban betegszenek meg. A helységek levegőnek tisztítása sokat segíthet ezen betegek állapotán, ami környezetük életminőségét, mindennapjait is lényegesen jobbá teszi.