Magyarországon az elmúlt években 4 olyan baleset került nyilvánosságra, melyek a klórgázzal függtek össze. A 2006. novemberében a pécsi uszodában, 2008. decemberében a debreceni gyógyfürdőnél, 2010. januárjában az óbudai tanuszodában, legutóbb pedig 2010. októberében a szentesi uszodában következtek be a klórral összefüggő balesetek. Miközben szerencsére ezek egyike sem volt súlyos, de még ezek is megelőzhetőek lettek volna, véli számos szakértő, ha pusztán néhány fontos alapvető elvet tiszteletben tartanak. Ehhez elsősorban követni kellett volna a hármas védelem elvét, vagyis az egyéni, a fizikai és az elektromos védelem betartását. Az egyéni védelemhez többek között a gázálarc és az ahhoz tartozó betét, a teljes alakos védőfelszerelés vagy éppen a sűrített levegős önmentő készülék tartozik. A fizikai védelmet a speciális tároló helyiség, a zárható ajtó és az esőztető rendszer szolgálja, míg az elektromos védelem alapja a gázérzékelő és a folyamatos klórtartalom mérés.

Miközben részletes szabályozás írja elő a klór kezelésének módját Magyarországon is, ennek betartatásával mégsem foglalkozik semmilyen szervezet. A 2009. április 1. óta érvényben lévő, az Európai Szabványügyi Hivatalnak az uszodahigiéniára vonatkozó előírása (EN 15288-1:2008) és a Magyar Szabványügyi Testület által 2010. július 1-vel kiadott magyar fordítása pontosan előírásokat tartalmaz. Így a szabvány többek között gázszivárgás-biztos helyiséget ír elő a kiemelten veszélyes anyagnak számító klórgáz tárolására és azt is előírja, hogy milyen feltételek mellett, például 3 képzett szakember jelenlétében lehet csak a klórt átfejteni. Ezeknek az előírásoknak Magyarországon a tapasztalatok szerint alig néhány létesítmény felel meg.

A klór ma még nélkülözhetetlen az uszodavizek fertőtlenítéséhez. Különösen sokan ragaszkodnak hozzá vélt vagy valós költségelőnyök miatt is. Bár a fertőtlenítőszerek a létesítmények üzemelési költségének alig 10 %-át teszik ki, az alternatív megoldások elterjedését a rövid távú költségszemlélet akadályozza. A vélt olcsóság következtében a mai napig elterjedt a klóros fertőtlenítés, miközben a teljes beruházás és járulékos költségek figyelembevételével például az aktív oxigénes fertőtlenítés egyenrangú helyettesítője lehetne a klórnak. Ráadásul az aktív oxigénes eljárás mentes mindazoktól a kockázatoktól, amelyeket a klóros technológia minden eleme hordoz magával. Hiszen nem szabad elfelejteni, a tárolás és a kezelés veszélyei mellett a klór használata az uszodalátogatókat, különösképpen a gyerekeket veszélyezteti: ammóniával történő keveredése rákkeltő vegyületek kialakulásához vezethet. A német környezetvédelmi hatóság épp tegnap jelentette be , hogy átfogó vizsgálatot indít annak kiderítésére, vajon a klór használatakor keletkező triklóramin valóban eredményezi-e az asztma korai kialakulását. A hatóságok addig is óvatosságra intik a szülőket és azt javasolják, hogy a kisbabát 2 éves koráig - allergiára való hajlam esetén – az asztma kialakulásának veszélye miatt ne vigyék úszni.