Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki konferencia elnöke először három éve adott hangot annak, hogy a mesterséges megtermékenyítés minden formája bűn a katolikus egyház szemében. Erősen vitatott mondatait néhány héttel ezelőtt megismételte. Ellenpontozásként álljon itt egy ’lombikos’ anya és családjának története.

A magyar férfiak megtermékenyítő képessége az elmúlt húsz évben a megtermékenyítésre alkalmatlan szint felé mutat. Pedig létezik megoldás a férfiak meddőségének kezelésére, például stressz megelőzésével, öltözködési szokások ésszerűsítésével és készítményekkel.

A természetes úton létrejövő várandósság alatt és a lombikbébi programok során történő vetélésekért a legtöbb esetben az embrió kromoszómaszámbeli rendellenessége felelős. 37 éves anyai életkor felett a természetes és a mesterséges úton megfogant embriók közel 70%-a, 40 év felett pedig 80-100%-a hordoz ilyen rendellenességet (Hassold & Hunt, 2001). Ezekben az esetekben a terhesség általában vetéléssel végződik, vagy az újszülöttek súlyos genetikai rendellenességgel jönnek világra. A legtöbbször azonban meg sem tapad a kromoszómaszámbeli rendellenességet hordozó embrió az anyaméhben, ezért kiemelt jelentősége van az ezt feltáró PGD-A módszer alkalmazásának a lombikbébi-kezelések során.

Majdnem megkétszereződött a születési rendellenességek előfordulási aránya az ikerszüléseknél az 1980-as évek óta, derült ki egy nemzetközi tanulmányból, amely tizennégy európai ország adatait dolgozta fel. Az International Journal of Obstetrics and Gynaecology című folyóiratban közölt tanulmány készítői több mint 5,4 millió szülés adatait elemezték az 1984 és 2007 közötti időszakból.

Az ADHD vagyis a hiperkinetikus figyelemzavar kialakulására számos teória létezik, de a kutatások alapján megjelenésében az öröklődés közel 70%-ban figyelhető meg. Környezeti ártalmakként az anya dohányzása, alkohol fogyasztása szintén hat a zavar létrejöttében. Négyszer annyi kisfiú és családja szenved a tünetektől, mint kislány, a tapasztalatok alapján a lányok inkább a figyelemzavart mutatják, még a fiúkat inkább az impulzív, hiperaktív tünetek jellemzik. A viselkedészavarok nemcsak a családnak jelentenek komoly pszichés terhet, hanem a gyermekek is szenvednek a környezet folyamatos negatív visszajelzéseitől.

Andrea rövid barna hajú, fiatal kismama, aki 6 hetes várandósan érkezett a beszélgetésre. Mozgásán is látszik, hogy óvatos, odafigyel szinte minden mozdulatára, ami nem is csoda, hiszen egy egészségügyi problémával, azaz az endometriózissal is meg kellett küzdenie ahhoz, hogy megfoganhasson a baba. 

Magyarországon számos olyan pár vágyik gyermekre, akiknél a férfi, vagy a női oldalról meddőségi probléma áll fent, illetve előfordul, hogy a pár mindkét tagjánál szomatikus, azaz testi okokból akadályoztatott a gyermekvállalás. Az ilyen esetekben többnyire felmerül az ivarsejt-donáció lehetősége, mely során rokon, vagy anonim donor ivarsejtje (petesejtje, vagy spermiuma) segítségével fogan meg a baba. Mivel az ilyen esetekben a nő saját maga hordhatja ki a közös gyermeket, ezért a környezet nem feltétlenül szerez tudomást arról, hogy a kisbaba ivarsejt-adományozás útján születik. A szülőkben ilyenkor számos kétség merülhet fel, például hogy elmondják-e munkahelyükön, családjuknak, illetve születendő gyermeküknek, hogy donációs programban vettek részt?

Az ESHRE, vagyis az Európia Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság évente több tudományos konferenciával is várja a meddőség területén dolgozó szakembereket. A Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet szakemberei is részt vettek a Stockholmban tartott konferencián. Segítségükkel megtudhatjuk, hogy miként küszöbölhetik ki a meddőségi klinikák a Hepatitis vírus terjedését azon meddő páciensek körében, akik az ivarsejt donációt veszik igénybe.

Zita és Kornél 1999-ben házasodtak össze, és 2004. januárban döntötték el, hogy gyermeket szeretnének. Fél évig természetes úton próbálkoztak, amikor azonban nem jött a baba úgy döntöttek, hogy kivizsgáltatják magukat. Kálváriájuk innentől kezdve 6 évig tartott, erre az időszakra még mindig nehéz visszaemlékezniük, hiszen a mostani tudásukkal már sok mindent máshogy csinálnának.  

A meddőségi technikák nagyon sokat fejlődtek az évtizedek során, azonban még mindig sokszor hallhatunk olyan esetekről, amikor a szervezet túlreagálja a kezelést, és úgynevezett hiperstimulációs szindróma lép fel. Hogyan lehet elkerülni ezeket a kellemetlen, sőt sokszor veszélyes tüneteket úgy, hogy mégis megfelelő mennyiségű petesejtet nyerhessenek a szakemberek? Meddőségi specialistáink segítenek választ találni a kérdésekre. 

Napjainkban a magyar párok 15-25%-a fogamzási problémával küzd. Ilyenkor sajnos gyakran előfordul, hogy egy ismeretlen segítségére van szükség ahhoz, hogy egy párnak gyermeke szülessen. Emellett az is egyre gyakoribb, hogy egyedülálló nők a termékeny éveik vége felé közeledve spermadonor segítségét veszik igénybe annak érdekében, hogy teherbe essenek. Előző cikkünkben arra kerestünk választ, hogy kik azok, akiknek egy ismeretlen segítségére van szükségük ahhoz, hogy utódjuk legyen. https://www.eletforma.hu/orvosi_rendelo/ismeretlentol_lesz_gyermekem__az_ivarsejt_adomanyozasrol_.html  

Magyarországon a jogszabályok engedélyezik, hogy bizonyos esetekben ivarsejtet (hímivarsejt, petesejt), vagy preembriót adományozzanak donáció útján. Sok párnak csak ilyen módon nyílik lehetősége arra, hogy gyermekük szülessen. A kérdés azért sem könnyű, hiszen a jövendőbeli szülők úgy vállalnak gyermeket, hogy genetikai állományuk fele, vagy akár teljes egésze nem öröklődik, és a donor személye sokszor ismeretlen marad. Az ivarsejt donációról szóló cikksorozatunk első részében a gyermekre vágyók szemszögéből járjuk körbe a kérdést egy meddőségi specialista orvos, valamint egy pszichológus segítségével.

Robert Edwards professzor, 2010-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a szervezeten kívüli megtermékenyítés „lombikbébi” módszerének fejlesztésért. Ezt akár úgy is lehet értékelni, hogy mára vált teljes mértékben elfogadottá a lombik-kérdés világszerte. Valamint nemrég az is napvilágra került, hogy Németországban, Olaszországban – valamint tavaly Angliában is - megszülettek az első olyan lombikbébik, akik még a beültetés előtt teljes kromoszóma vizsgálaton estek át. E két hírből kiindulva kérdeztük szakértőinket, Dr. Vereczkey Attila főorvost, meddőségi és endoszkópos specialistát, és Dr. Tölgyesi Gergely molekuláris biológust a hazánkban újonnan megnyíló Reprogenex géndiagnosztikai laboratóriumról.