Attól, hogy valaki családot alapít, nem kell mindjárt lemondania a korábban kedvelt lakberendezési stílusáról, még akkor sem, ha történetesen a minimál szerelmese volt. Bár a rendet, letisztultságot feltételező irányzat elsőre talán nem tűnik kifejezetten apróság-kompatibilisnek, van olyan kompromisszumos megoldás, amellyel megmarad a stílusosság, de a megvalósítás és az árkategória is közelebb áll egy gyerekes család igényéhez és lehetőségeihez.

A minimál volt az utolsó és egyben a legfurcsább a lakberendezésben uralkodó „izmusok" közül - állítja Grayson Perry, Nagy-Britannia egyik legismertebb művésze az Economist Intelligence hasábjain. Furcsaságának egyik oka az, hogy egyáltalán nem volt új „találmány", hiszen a minimalizmus filozófiája végigvonul az európai kultúrán. Már Szókratész így fogalmazott, „egy trágyából minőségi módon készített vödör jobb, mint egy gyengén kivitelezett aranypajzs", a 18. századi olasz építészetben pedig már megjelenik a funkcionalizmus eszméje.

Nyugat-Európát megjárt szemmel azt kell mondanom, hogy az anya kontinens országai közül Magyarország egyike azoknak a helyeknek, ahol a legtöbb rosszul öltözött ember él. Erre nem 100 százalékos mentség az életszínvonal eltérő mivolta! Az eltalált, azaz a személyiséget tükröző ruházat nem a pénz függvénye ugyanis.

Nem csak magasabb fizetésekkel vagy vonzó juttatásokkal lehet egy céghez csábítani a jól képzett, kiváló munkaerőt. Az átlagon felüli irodai környezet is segíthet a megfelelő szakemberek odavonzásában.

Egy igazán jó konyhában a munkapult és a hátfal megjelenése különösen fontos, hiszen nagy felületük meghatározó a konyha látványában. Mivel azonban ez a konyhai munka valódi színtere, nemcsak a szépség, hanem a használhatóság és tartósság is döntő fontosságú.