A jó csokoládé gyógyszer! Eloszlatjuk a tévhiteket
Biztosan többen emlékeznek még Johnny Depp és Juliette Binoche Csokoládé című romantikus filmjére, mely egészen új dimenzióba helyezte magát a csokoládét. A mozi után valószínűleg azok is csatlakoztak a csokikedvelők népes táborához, akik korábban nem hódoltak eme élvezetnek. A csokoládé a világ legnépszerűbb édessége, de az összes élelmiszer toplistáját tekintve is az elsők között végezne. Talán ez az oka annak is, hogy egyre több egészséggel kapcsolatos hír jelenik meg a csokifogyasztás hátrányairól.
Fontos viszont leszögezni, hogy csoki és csoki között is nagy különbségek lehetnek. Szemléltető példával élve: más hatással van a szervezetünkre annak a csirkének a húsa, amelyik nagymama kertjében kapirgált, kukoricán és frissen szedett füvön nevelkedett, másképp hasznosul a nagyüzemi brojler csirke, amit halfeldolgozásból visszamaradt hulladékból készült táppal etettek, és antibiotikummal kezeltek. A nagyi jó falusi csirkehúsától pedig már egészen távol áll az előre panírozott, brojler csirkéből készült, fagyasztott termék, amit otthon aztán bő olajban sütünk ki.
Épp ekkora a különbség a csokoládék között is, elég csak megnézni a csomagoláson az összetevőket, a kakaótartalmat. Ez alapján sajnos a legnépszerűbb tömegtermékeknek nincs sok közük a valódi csokoládéhoz, és egészség károsító hatásukat nem a kakaónak, hanem a cukornak, az állagjavítóknak, a tartósítószereknek, aromáknak tulajdoníthatjuk.
Az is igaz, hogy a tisztább minőségű, fekete csokik kevésbé népszerűek, hiszen inkább keserűek, mint édesek, ezért aztán nem is esik jól belőlük egy egész táblával elfogyasztani. Ezek a termékek azonban nem csak, hogy nem egészségtelenek, de kis mennyiségben fogyasztva kifejezetten jó az élettani hatásuk.
1. tévhit – A csokitól pattanásos lesz a bőrünk
Igazából nem a csokitól jelennek meg pattanások az arcunkon, hanem a hozzáadott tejporoktól. Maga a tiszta, keserű fekete csoki magas koncentrációban tartalmaz antioxidánsokat, amik kifejezetten jót tesznek a bőrnek.
2. tévhit – A csokitól elromlik a fogunk
Ez a kedvelt édesség valóban tartalmaz úgynevezett fermentált szénhidrátokat, melyek árthatnak a fogaknak, azonban veszélytelenül kis mennyiségben. Inkább a hozzáadott cukor jelent problémát, ami hosszú távon árt a csontozatnak – így a fogainknak is.
3. tévhit – A csoki elősegíti az artériák eltömődését, ezért fogyasztása fokozza a szívbetegség kialakulásának esélyét
A jó minőségű csokiban található kakaóvaj kifejezetten jót tesz a koleszterin szintnek. A fekete csoki ráadásul fontos vitaminokat és olyan ásványi anyagokat tartalmaz, mint a vas, magnézium, a kalcium és a potasszium. Ezek pedig hozzájárulnak az izmok, ízületek és az idegrendszer kiegyensúlyozott működéséhez.
4. tévhit – A csokievés álmatlansághoz vezet
Sokan hiszik, hogy a kakaó nagy mennyiségben tartalmaz koffeint, de ez nem igaz. Egy csészényi kakaóban csak 5 mg koffein található, míg egy csésze kávéban 130-200 mg.
Önnek milyen a kapcsolata a csokoládéval: igazán rajong érte, naponta csemegézget, vagy csak alkalmanként fogyaszt belőle? A csokimániások illetve az azt csupán kóstolgatók megnyugtatásául kikértük szakértőnk, dr. Lelbach Ádám, a Dr. Rose Magánkórház belgyógyász szakorvosának véleményét is:
„A csokoládé mérsékelt fogyasztása – a korábbi véleményekkel ellentétben – jó hatású lehet az egészségre. A kakaóbab több száz kémiai összetevőt tartalmaz, köztük számos, az egészségre jótékony hatású flavonoidot is, melyeknek egyik legfőbb forrása a fekete csokoládé. A flavonoidok antioxidáns hatása csökkentheti a vér koleszterin szintjét, javíthatja az érbelhártyák működését (ezen keresztül a vérnyomásértéket), jó hatású lehet a vércukorszintre és vérrögképződést gátló hatása is lehet (ezáltal a szívinfarktus és a stroke kialakulását gátolhatja). A csokoládéban lévő aminosavak között pedig az agysejtek információátvitelét segítő dopamin nevű molekula előanyaga is szerepel, mely felelős a csokoládé által okozott örömérzetért – hangsúlyozza Lelbach doktor.
Hozzászólás zárolva.