A kutatásban, mely 1988-ban indult, mintegy 550 férfi és nő vett részt, közülük több, mint 15 százalékuk diagnosztizált asztmás beteg. A 30 és 60 év közötti résztvevőknél négy évente végeztek általános egészségi állapotuk felmérésére kérdőíves vizsgálatot, s ezzel együtt sor került éjszakai alvásvizsgálatra is.
Az első kontroll során a kutatók megállapították, hogy négy év alatt az asztmás résztvevők 27 százalékánál alakult ki az alvási apnoe nevű betegség, szemben a nem asztmás betegeknél tapasztalt 16 százalékos előfordulással. A vizsgálat teljes idejét figyelembe véve a kutatók úgy találták, hogy az alvási apnoe kockázata mintegy 40 százalékkal magasabb az asztmás betegek körében. A betegség kialakulásának esélye pedig az asztma fennállásának idejével egyenes arányban nő.
Miért érdemes komolyan venni az összefüggést?
Alvási apnoe során az arra hajlamos egyéneknél sorozatos felső légúti elzáródások alakulnak ki, egy éjszaka folyamán akár több százszor is. Ez ismétlődő légzéskimaradáshoz és a vér oxigén szintjének, ill. a szervezet oxigén ellátottságának csökkenéséhez vezet. A betegség enyhébb és súlyosabb panaszokat is okozhat. A betegek reggel nehezen kelnek ki az ágyból, kialvatlanok, nappal fáradtabbak, idegesebbek lehetnek, koncentrációs képességük csökken, gyakran jelentkezik fejfájás. A hosszú ideje fennálló, kezeletlen alvási apnoe azonban már ennél komolyabb szövődményekkel jár: növeli a szív-és érrendszeri betegségek,pl. magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség, kialakulásának veszélyét. Alvási apnoe-ban szenvedő betegek körében nagyobb a kamrai ritmuszavar, szívmegállás és agyvérzés kockázata is. Külön fejezet a reflux betegség-asztma-alvási apnoe szindroma összefüggése, ill.együttes fennállása. Mint tudjuk, a reflux betegség és az asztma sokszor együtesen jelenlévő és egymást súlyosbító kórképek. Az alvási apnoe szintén oda-vissza kórosan befolyásolja mindkettőt.
Mit tegyenek az asztmás betegek, hogy megelőzzék az alvási apnoe kialakulását?
Az asztma- és allergiás nátha megfelelő kezelésével részben a légutak optimális állapotban tartásával, részben a gyakran együttesen fennálló betegségek tüneteinek csökkentésével tehetnek a betegség ellen – mondja dr. Potecz Györgyi. Hosszú távon a horkolás is reflexes mechaniznusok alapján hajlamosít a garati izomrenyheségre, ami az apnoe egyik oka. Fontos a reflux megfelelő kezelése, ill. a súlyfölösleg-elhízás megelőzése rendszeres mozgással és tudatos étkezéssel.
Már kialakult betegség esetén a CPAP kezelés javíthat az asztmás tüneteken is?
Az apnoe során kialakuló oxigénhiány közvetlen módon is súlyosbíthatja az asztmás tüneteket. Közvetett módon a szervezet stressz-reakciójának részeként különböző gyulladásos mediátorok szabadulnak fel, amik az asztmás gyulladást is fokozzák. Az apnoe optimális CPAP kezelésével ezen komponensek hatása csökkenthető. A megfelelő nyomás érték, és ennek gyakoribb ellenőrzése nagyon fontos! (Forrás. www.tudokozpont.hu)
