Méhek nélkül a világ

A vadon élő méhek, mint például a poszméhek természetes élőhelyeik elvesztésétől, a fokozott növényvédőszer használattól és a globális éghajlati változástól szenvednek. A házi méhek pedig, melyeket ugyan gazdáik gondosan tartanak, egyre gyakrabban betegszenek meg ismeretlen betegségektől.

Márpedig a növények beporzását végző méhek eltűnése a világ élelmiszertermelésének háromnegyedét is veszélybe sodorhatja – írja a The Guardian. Amerika tizenhárom államában összesen hét növényt vizsgáltak abból a szempontból, hogy vajon a méhek hiánya mennyiben befolyásolja termőképességüket. Az eredmény megdöbbentő volt, az alma, az áfonya és a cseresznye esetében a termésátlagok szignifikáns csökkenését tapasztalták.

Az USA, Kanada és Svédország tudósai összesen 131 mezőgazdaságig termőterületet vizsgáltak meg a méhek aktivitása, és a termésátlag szempontjából.

„Azokon a megművelt területeken, ahol több volt a méh, a termés is jóval gazdagabb volt” – mondta Rachael Winfree, a Rutgers Egyetem ökológusa.

A kutatók azt találták, hogy a vadon élő méhek jelentős mértékben hozzájárultak a beporzás meglepően nagy részéhez. A vadon élő méhek gyakran hatékonyabbak ebben a munkában, mint a mézelő házi méhek, a kutatások ugyanakkor azt is kimutatták, hogy számos vadon élő faj egyedei pusztultak ki gyorsuló ütemben az elmúlt években.

Például a rozsdás foltos darázs volt az első méh, amely 2017-ben felkerült az Egyesült Államokban a veszélyeztetett fajok listájára, miután az elmúlt húsz évben több, mint 80 százalékuk kipusztult.

A FAO, vagyis az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a rovaroktól és más beporzóktól függő növénytermesztés mennyisége az elmúlt 50 évben 300 százalékkal nőtt meg. A beporzás hiánya miatt bizonyos gyümölcsökből és zöldségekből komoly hiány keletkezhet, ritkábbá és drágábbá válhatnak. Persze az olyan alapvető élelmiszereket, mint a rizs, a búza és a kukorica, ez nem érinti, mivel ezeket a növényeket a szél porozza be.