Gondolatok egy bor mellett
Nőnek lenni a 21. században
Kocsis-M. Brigitta műsorvezető, újságíró. Vagy ahogy ő mondja: „hivatásos mesélő”. Mert bármit csinál, valahogy mindig ott köt ki, hogy történeteket mesél: a televíziós és újságírói munkája során, a BorPortré interjúk alatt, az általa tartott képzéseken vagy éppen akkor, amikor verseket, novellákat ír. Vallja, hogy az élet történetek szövevényes hálója. Erről elmélkedik hétről-hétre egy pohár bor mellett. Ezen a héten arról, hogy számára milyen a női minőség és hol csúszhat félre.
Mostanában sokat foglalkozom a nőiesség kérdésével. Így, harmincon túl próbálom helyretenni magamban, vajon hogyan lehet nagybetűs Nőnek lenni. És miért okoz ennek a minőségnek a megélése oly sokunknak problémát, legyen szó családi életről, párkapcsolatról, szakmai közegről vagy éppen a szexualitásról.
Térhódítás a férfiak világában
A világunk férfi dominanciájú, évezredek óta. A nők a háttérben voltak, nem tanulhattak, nem alkothattak, nem élvezhették a szexet. Nem lehetett vagyonuk, a férfi tulajdonát, díszkíséretét képezték. Az utóbbi pár évtizedben azonban az emancipáció hatására hirtelen már mindent szabad lett nekünk is, ami a férfiaknak: egyetemre mehetünk, szakmai karriert, vagyont és saját egzisztenciát építhetünk, hallathatjuk a hangunkat bármilyen társadalmi ügyben, és igen: végre jogunk lett a szexualitás megéléshez, élvezetéhez is. Na, de tudjuk-e, ezekkel a lehetőségekkel hogyan kell élni? Hisz senki nem mutatta meg a női ősök közül, hogyan kell mindezt csinálni.
Harcos amazonok
Mit tett tehát a legtöbb nő? Elkezdte utánozni a férfiakat: férfi módra hajtani, teperni, vetélkedni, szexuális partnereket egymás után dobálni. „Erős nő vagyok” – mondják sokan, miközben nagy autójuk, komoly jövedelmük, sok diplomájuk, meg valószínűleg egy-két női betegségük van és vergődnek egyik boldogtalan kapcsolatból a másikba. Félreértés ne essék, nem az elért anyagi és szakmai sikerekkel van a baj. Hanem azzal, ha egy nő ezt úgy éri el, hogy elkezd férfi módra működni. És ezért nem is hibáztatható, hiszen nem látott más mintát. Vagy az alárendelt, másodhegedűs, önmagában életképtelen háztartásbeli képe lebeg a szeme előtt, vagy a férfiaknál is keményebb harcos amazoné, aki az eszével, hatalmával és erejével bármelyik pasit megeszi reggelire.
Gyengéd, de nem gyenge
De hiszem, hogy van egy harmadik út is, ami nekem is még csak most kezd derengeni, kirajzolódni a ködből. Egy olyan női minőségé, amely gyengéd és nem gyenge. Olyan nőnek lenni, aki szeret és megtart, nem verseng. Aki támogat, összekapaszkodik és együttműködik, nem ledominál és hatalmaskodik. Aki lágy, és ezért nem törik, hanem hajlik, alkalmazkodik, körülölel. Aki nem rendelődik alá, de nem is kerekedik felül. Aki érzi az értékét és érzi a jogát, sőt kötelességét a boldogságra – mert tudja, hogy csak ezután fogja a külvilág is a helyén kezelni.Ezután tud ő is boldogságot, megértést, felemelést adni a környezetének. Aki áramlik: egyszerre ad és egyszerre befogad. A bölcs és igaz nő, aki a szívéből teremt. És visszavezeti a férfit is a saját szívéhez.
Hozzászólás zárolva.