ELNÖKVÁLASZTÁSOK KORÁBBAN
Trump-Biden csörte az amerikai történelem tükrében
Sorsdöntőnek bizonyulhat a november 3-án megtartandó amerikai elnökválasztás, kérdés ugyanis Trump miként reagál egy esetleges elvesztett, vagy éppen megnyert választásra. A The Wall Street Journal felidézi azokat a korábbi amerikai elnökválasztásokat, melyek a mostanihoz hasonló kiélezett helyzetben zajlottak.
Azóta, hogy George Washington, az Egyesült Államok első elnöke második hivatalban eltöltött ciklusa után 1797-ben egy harmadik időszakot már nem vállalt el (holott megtehette volna, hiszen az alkotmány akkor még nem szabta meg, hogy egy elnök csak két időszakot szolgálhat) számos küzdelmes és egyben vitatott elnökválasztás zajlott le az országban.
Az eddigi legnagyobb mértékű győzelmet Franklin Roosevelt aratta kihívója, a kansas-i kormányzó Alf Landon felett, esetében az elektori szavazatok 523–8 arányban oszlottak meg.
Összesen öt alkalommal történt az meg, legutóbb Donald Trump esetében, hogy a győztes jelölt az elektori testülettől ugyan több szavazatot kapott, mint riválisa, de, ha a polgárok által ténylegesen leadott szavazatokat nézzük, akkor valójában rá kevesebb voks jutott.
1824-ben fordult elő először, hogy politikusi dinasztiák egymást követő generációi ültek az elnöki székbe: John Quincy Adams lett az első olyan elnök az Államokban, aki apjától „örökölte” meg ezt a tisztséget, ezt a teljesítményt aztán George W. Bush ismételte meg a vitatott 2000-es választásokon.
Az 1928-as kampány során az első katolikus jelölt, Al Smith volt, a katolikus indulók előtt tornyosuló akadályt azonban csak John F. Kennedynek sikerült lebontania az 1960-as kampány során.
De még egy fél évszázadnak el kell telnie ahhoz, Barack Obama elnök, míg Hillary Clinton elnökjelölt legyen, és ezzel újabb tabuk dőljenek meg az amerikai politikában – írja összefoglalójában The Wall Street Journal.
A Trump v. Biden verseny viszont megemelheti a tétet. Az amerikai politikai gondolkodás kétféle választást különböztet meg, az úgynevezett consequential-t, melyet fontos következményekkel járó választásnak fordíthatunk, és az úgynevezett transformative-ot, melyet pedig változást, átalakítást eredményező voksolásként értelmezhetünk.
A 2020-as választás ilyen értelemben az amerikai történelem egyfajta fordulópontjává válhat, legalább is az előzetesen felvázolt forgatókönyvek bekövetkezte esetén: Trump elnök vagy veszít, s bohózattá nyilvánítja az eredményeket, nem hajlandó elhagyni hivatalát és alkotmányos válságot idéz elő, amely rosszabb lesz, mint a Bush-Gore párviadal végső felvonása volt. Vagy Trump elnök győz, és minden a feje tetejére áll.
Hozzászólás zárolva.