150.000 tonna élelmiszert dobunk ki a hazai vendéglátásban – ez mostantól jelentősen csökkenthető
Magyországon 1,8 millió tonna ételt dobunk ki évente, ez a mennyiség kamionra pakolva azt jelentené, hogy Budapesttől Párizsig érne a sor. Az emberiség környezetterhelésének fele az élelmiszerhez kötődik, ezért különösen fontos, hogyan állítjuk elő, és mit kezdünk a felesleggel. A Föld napja kapcsán az egyik példamutató reklámügynökség tett vállalást.
A rendezvényszervezők is örülnek
Az ételpazarlás jelentős része elkerülhető: edukáció és szervezés szükséges, amelyben most a téma komoly támogatást kapott, hogy a vendéglátásban éves szinten kidobott 150.000 tonna élelmiszer minél nagyobb részét megmenthessék.
A Progressive reklámügynökség fenntarthatósági programja a GREENHUB, amely keretében összekapcsolnak fontos szereplőket és együttműködéseket alakítanak ki olyanokkal, akikkel fenntartható megoldásokat tudnak kidolgozni. Partnerük a WWF és az Élelmiszerbank is. Hodik Tibor ügyvezető partner szerint „katalizátorként is működünk, mivel az itt kialakított, vagy felszínre hozott megoldásoknak nemcsak ránk, hanem az egész piacra is van hatásuk”.
Hodik szerint az ügyfelek részéről egyre nagyobb az igény az olyan megoldásokra, amelyek csökkentik a környezetterhelést, eközben pedig üzletileg is értelmezhetők. A cég aktív szervezője a folyamatnak, amibe bevonják az erre fogékony ügyfeleket. Külsős partnereket, technikai, valamint civil szervezeteket kutatnak fel, hogy jógyakorlatokat mutassanak a piacnak. Ahogy az ügyvezető fogalmaz: „a rendezvények szervezése során edukációval, szervezéssel és megfelelő technikával hatalmas mennyiségű élelmiszert tudunk megmenteni. Nagy megkönnyebbülés lehet a rendezvényszervező szakma számára, hogy a WWF adataival és az Élelmiszerbank új megoldásával végre tudunk változtatni”.
Szociális hatás és környezeti lábnyom
Az Élelmiszerbank 2005 óta dolgozik azon, hogy csökkenjen a hazai élelmiszerfelesleg. Csak 2022-ben 10 milliárd forint értékű élelmiszert mentettek meg a partnerek segítségével és juttattak el 250.000 emberhez. A felesleg összekötése a rászorulókkal az egyik fő feladatuk. Emellett legalább ilyen fontos a pazarlás csökkentése. Ezért is örültek a szervezetben, amikor felmerült, hogy a teljes rendezvényszervező szakmát megszólítsák: „a készételek mentése önmagában is értékes. Emellett azonban az is fontos, hogy a felesleg csökkentése szemléletformáló hatással bír. Ha az esemény résztvevői tudják, hogy a food waste milyen súlyos ügy, ők maguk is jobban figyelnek majd, akár a hétköznapokban, akár a vállalati döntéseik során”.
Szilágyi Artúr, a WWF éghajlatvédelmi szakértője világos példán keresztül mutatja be, mennyi szennyezés köthető a kidobott élelmiszerhez: „az élelmiszeripar az egyik legszennyezőbb iparág, ezért minden aprónak tűnő változtatás szokásainkban óriási eredményt érhet el. A hagyományosan egyik legszennyezőbbnek tartott polgári repüléshez képest több mint kétszer annyi üvegházhatású gázkibocsátás köthető önmagában csak az elpazarolt ételekhez”. A WWF számításai szerint karbonlábnyomot tekintve, ha ország lenne az élelmiszerpazarlás, a világ harmadik legnagyobb kibocsátója lenne az USA és Kína után. Az életciklus-elemzés segítségével vizsgálható, hogy például egyetlen hamburgerhez mennyi erőforrás szükséges. Mindezen mérések és becslések alapján a földhasználat 80 százaléka az étkezéssel köthető össze, ahogy a klímaváltozás 30 százaléka is az ágazathoz köthető.
Hozzászólás zárolva.