Gondoltad volna, hogy a fagylaltnak többezer éves története van? Régebbi találmány, mint a papír! Nem véletlenül hozom ezt a példát, a hideg édességet ugyanis először Kínában készítették ötezer éve. Igaz akkor még csak két összetevőből állt, tört jégből, vagy hóból és az ízesítéshez használt gyümölcsökből, vagy szirupokból. Tárolni sem tudták, azonnal el kellett fogyasztani.
Az egyiptomiak léptek tovább, ők már megoldották a hűtés problémáját. Cserépedényekben tárolták a fagylaltot, amit persze akkor még nem így hívtak, de erről majd később. A lényeg, hogy rabszolgák legyezték az edényeket, hogy azok ne melegedjenek fel.
A perzsák közreműködésével jutott el a hűsítő nyalánkság a Római Birodalomba. Ott hamar a pazar lakomák népszerű fogása lett, persze csak az elit számára. Az orvostudomány megalapítójaként számon tartott Hippokratész gyógyszerként ajánlotta a hideg édességet, ami szerinte felélénkítette a testnedveket. Az ütközetek előtt ezért Nagy Sándor is korabeli jégkását itatott a katonáival, bár, biztos-ami biztos, bort is tettek bele. Néró császárnak, aki nem vetette meg az élvezeteket, már a mézzel és rózsavízzel ízesített „fagylalt” volt a kedvence.
Ezek után nem meglepő, hogy a modern fagylalt receptjét is egy olasz származású mester tökéletesítette. Francesco Procopio del Coltelli, aki bár Szicíliában született, Párizsban lett elismert cukrász. Messze földön híres volt a limonádéja, ebből készítette, az akkor már sorbet-nek nevezett hideg desszertet, aminek Voltaire, Rousseau és Napóleon is rajongója lett.
A nagy sikerre való tekintettel tovább fejlesztette a technológiát. Ő volt az, aki már nem az apróra zúzott jéghez adta az ízesítőanyagot, hanem a titkos recept alapján készült masszát kívülről hűtött edényben keverte, míg el nem érte a kívánt állagot. Francesco cukrászdája, a Café Procope ma is működik!
Magyarországra Itáliából érkezett a fagylalt készítésének tudománya. Amikor a nápolyi király lánya, Beatrix Mátyás király felesége lett, teljes udvartartásával érkezett. A királyné cukrászokat is hozott magával. Ők készítettek először fagylaltot Mátyás vendégeinek.
A köznép csak a török hódoltság idején kóstolhatott fagylaltot, mozgóárusok kínálták a mézízű sörbetet. Az első fagylaltreceptek magyarul egy Erdélyi szakácskönyvben jelentek meg 1753-ban. Széles körben a 19. században terjed el a hideg nyalánkság, bár drága mulatságnak számított. Akkor még jegeczedett tejhabnak, fagyosnak, vagy hideg nyalatnak hívták.
Aztán 1904-ben ismét nagyot lendült a fagylalt népszerűsége, de ez már a tölcsérnek köszönhető. A St. Louis-i világkiállításon történt, hogy egy fagylaltárus kifogyott a kelyhekből. A keze ügyében lévő közel-keleti ostyalapot tekerte gyorsan kúp formájúra, ebbe tette a gombócokat. Azóta pedig már séta közben is nyalhatjuk a fagylaltot.
A világ legdrágább fagylaltját Dubaiban készítették. A Black Diamond nevű desszertet többek között olasz szarvasgombával, iráni sáfránnyal ízesítik és 23 karátos ehető aranypelyhekkel dúsítják. Így nem csoda, hogy egy gombóc 250 ezer Forintba kerül.
Ezt is olvasd el:
https://eletforma.hu/elet-mod/megvan-az-ev-balatoni-fagyija/
https://eletforma.hu/gasztro/joghurtfagyi-mangopurevel-a-kanikula-napjaira/
