„Minek nekem láb, ha a szárnyaimmal repülni tudok?”

Merj élni, meghalni bárki tud! – Mindez igaz Fridára. Egy olyan nő volt, aki szenvedéllyel szeretett, festett, főzött, de ugyanolyan szenvedélyességgel élte meg a testi és lelki kínokat is. Tudott, és mert élni.

1907-ben született, de a mexikói forradalom tiszteletére születési évét 1910-ben jelölte meg. Szülőháza, a híres Casa Azul, ami 1958 óta a Frida Kahlo Múzeum, most már virtuálisan is látogatható!

6 évesen járványos gyermekbénulásban betegszik meg, melynek következtében jobb lába visszamarad a fejlődésben és deformálódik.

Ezt leplezendő fiatal lányként előszeretettel öltözött férfiruhába, majd hosszú mexikói szoknyákba. A tehuana népviselet egész életében a kedvenc öltözéke maradt. A család rossz anyagi körülmények között él, s a négy nővér közül egyedül Frida tanult tovább az alapfokú iskola elvégzése után. Apja nagyon szeretett volna egy fiú örököst, így az értelmes és ambiciózus Fridát fiúként nevelte és engedte továbbtanulni. Orvosnak készült. Egyik első szerelmével, Alejandro Gómez Arias-sal szenvedik el 1925-ben azt a tragikus balesetet, amely Frida egész további életére hatást gyakorol. Alejandro így látja az akkor még szinte gyerek Fridát: „Ahhoz, hogy úgy érezze, él, szüksége volt testi kontaktusra. Ha valaki megtetszett neki, ő teret engedett a testi vonzalomnak.”

Együtt utaznak tehát egy buszon, ami összeütközik egy villamossal. Frida több csigolyája megsérül és elmozdul, így hosszú hónapokra gipszfűzőbe kényszerül, az ágyában fekve tölti a napokat. Ekkor fordul a festészet felé. Készítenek számára egy olyan ágyat, amiben minimális mozgással is képes festeni. Az ágy tetejére szerelnek egy tükröt, így számos önarckép készül ebben az időben. 

Kétévnyi lábadozás után kezd újra normális életet élni. 1928-ban hozza össze a sors a nála több mint húsz évvel idősebb Diego Riverával, Mexikó leghíresebb festőjével. Később ezt írja Frida a naplójában:

Két súlyos baleset ért az életben. Az első akkor, amikor maga alá gyűrt a villamos. A második Diego volt.

Hamar egymásba szeretnek és 1929-ben összeházasodnak. 1930-ban Frida teherbe esik, de meg kell szakítani a terhességét a magzat rossz fekvése miatt. Ugyanebben az évben férje megrendelést kap az USA-ban, ezért San Franciscoba költöznek, ahol hamarosan a társasági élet ismert és kedvelt alakjai lesznek. Időnként persze hazalátogatnak. 1931-ben Mexikóban bemutatják Fridának Nicolas (Miklós) Muray-t, egy amerikai magyar fotográfust. Közel 10 évig tartó viszony lesz az ismeretségből, Miklós részéről igazi, mély szerelem. Frida is nagyon ragaszkodik, de Diego után minden férfi és nő csak második lehet az életében.

Eközben Frida egészségi állapota romlik, a jobb lába egyre rosszabb állapotba kerül. A következő évben Detroitba költöznek, ahol Frida újra teherbe esik, de ez is vetéléssel ér véget a 12 hét körül.

1932-ben New Yorkba költöznek, ahol férje a Rockefeller Centertől kap megbízást egy falkép elkészítésére. Itt ismerkednek meg Georgia O’Keefee-vel, egy tehetséges amerikai festőnővel. Frida és Georgia szerelmi viszonyba keverednek. 1934-ben Frida harmadik terhessége is tragédiába fullad, a petefészke fejletlensége miatt ezt is meg kell szakítani még a harmadik hónap előtt.

Henry Ford kórház Kép: kulter.huÚjra kórházba kerül, lába rosszabbodó állapota miatt néhány lábujját el kell távolítani.

A férje sosem volt a hűség mintaképe, de Frida sokáig tűrte a kicsapongásait. Amikor azonban Diego Frida húgával, Cristinával bonyolódik szerelmi viszonyba, a megalázott asszony úgy dönt, hogy bérel egy lakást, és különköltözik.

1936-ban ugyan visszaköltözik Diegohoz, de ekkortól már Frida is nyíltan vállalja a szerelmi viszonyait.

1937-ben Lev Trockijt és feleségét politikai menekültként fogadják Mexikóban, és Fridáék rendelkezésükre bocsájtják a Kék házat. A 30 éves Frida szeretője lesz az akkor 58 éves Trockijnak. Vajon ennyire lázba hozta egy távolról jött egzotikus kommunista forradalmár? Nem erről van szó. Trockij csak egy bábu volt Frida sakktábláján és célja volt vele, egy nagyon is hétköznapi, esendő célja. Féltékennyé akarta tenni Diegot, aki ekkor már nyíltan Cristinával, Frida húgával volt együtt.

1938-ban New Yorkban megrendezésre kerül Frida első kiállítása Julien Levy galériájában, amely nagy sikert arat.

A következő évben Párizsba utazik, ahol szintén kiállítják munkáit, bár az nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Frida nyomasztónak találja Európát és hazatér. Párizsban azonban megismerkedik Josephine Bakerrel. Bizonyíték ugyan nincs erre, de nagyon valószínű, hogy szerelmi affér volt közöttük. Josephine rendre titkolta a nőkhöz fűződő viszonyait, mert ha kiderült volna leszbikussága, az igen csak ártott volna a karrierjének. Frida, hazatérését követően Diego indíttatására elválik.

Egy évvel később Kahlo gyógyszeres kezelésre vonul San Franciscoba, ahol újra összeházasodnak Diegoval. Ekkor Kahlo már neves, független művész, de férjéhez élete végéig mély érzelem köti, meg nem született gyermeke helyett iránta táplál szinte anyai érzelmeket.

1950-re már hét gerincműtétet végeznek el rajta, és lassan csak kerekes kocsival tud közlekedni, jobb lábát térdig elveszti. Súlyos depresszió gyötri, a fájdalmai olyan erősek, hogy folyamatosan fájdalomcsillapítón él.

Kahlo orvosai tanácsa ellenére részt vesz egy tüntetésen, melynek során erős tüdőgyulladást kap. Ezt szervezete már nem bírta el, és 1954-ben annyi szenvedés és ágyban töltés után végleg nyugovóra tért.

Frida Kahlo élete és művészete is furcsa, szabálytalan volt. Egy független, szabad, összetett személyiség, aki mélyen hitt a kommunizmusban. Ugyanakkor épp ennyire része volt az életének a mexikói hitvilág és indián származású anyja révén az indián ősi babonák ismerete is. Szenvedélyes szakács volt, híres volt a Mexikóban szokásos, különleges Halottak napi oltárairól és lakomáiról is.

Jólesik főznöm annak, akit szeretek. Amikor úgy gondolhatok az ételre, hogy megtisztelem, megsimogatom vele, hogy el legyen tőle ragadtatva.