>
Facebook hozzászólás

HÉTVÉGI CSEMEGE

Klasszikus tejpite nektarinnal és fahéjjal

Bezzeg a szép időkben a Drága Nagyik és az Anyuk csak úgy összekeverték, összeszórták, összegyúrták és már sült is a mennyei finomság, amit mi megpróbálunk leutánozni, de már sohasem lesz ugyan az; na azok voltak az igaz sütik, és ölég gyakran a legegyszerűbb alapanyagokból ami épp otthon volt. Természetesen tiszteletben tartom a trendiséget is; akinek kedve van hozzá, keverjen, kavarjon, habosítson, zselésítsen, díszítgessen, és hozzon nekem belőle, esküszöm, hogy csak jót mondok róla – írja blogjában Steffel Csaba. No, amíg ez bekövetkezik (az ajtón nyitva előttetek), addig én itthon előveszek egy kis tejet, pár tojást, némi lisztet…

Klasszikus tejpite, Kép: Steffel Csaba
Kép: Steffel Csaba

Hozzávalók:

Elkészítés:

A tejet, a tojással, a liszttel és a cukrokkal szép simára keverjük, egy kis őrölt fahéjjal és  egy csipet sóval ízesítjük. A sütőt 200 fokra bemelegítjük. A nektarint kimagozzuk, és felkockázzuk, igényünk szerint meghámozhatjuk.

Egy kis tepsit (kb.20×30; az én bőven retro tepsim aljára 32 cm-t írtak) alaposan kivajazunk úgy, hogy minden része – a sarkok és az oldalakat is – rendesen ki legyen kenve; majd  egy púpos evőkanál liszttel meghintjük.

Pár perc pihenés után (elég, ha a leírt sorrendben dolgozunk) a feldarabolt nektarint beleforgatjuk a tejes masszába és a tepsibe öntjük. Az előmelegített sütőben 30-35 perc alatt szépen megsütjük.

Aki még nem evett, illetve készített ilyesmi finomságot, annak tudni kell, hogy a nyers „tészta” viszonylag híg, folyós; a sütés, pontosabban a sütőből való kivétel után, legalább 20 perc pihentetés után éri el a finom, laza, krémes, könnyen szeletelhető állagot; viszont a maradékot (ha van egyáltalán) fogyasztás előtt mindenképp melegítsük, langyosítsuk fel.

Ez a finomság hagyományosan gyümölcs nélkül készül, a tetején fincsi házi lekvárral tálalva. Ehhez kíván jó étvágyat az őrülten jó ételek alkotója: Steffel Csaba!

Őrülten jó branzino filé franciásan

Franciás hal, Kép: Steffel Csaba
Kép: Steffel Csaba

Szerencsém volt a minap, az egyik boltban csodálatos branzino filét, találtam, a zöldséges részlegen pedig formás kis édeskömények mosolyogtak rám – mesélte el sztoriját az őrülten jó étkek tudora. Branzino, édeskömény, borsó, szeretet – mindössze ennyi kell a következő fogáshoz. Steffel Csaba mégis úgy érezte, valami nevet kell adnia néki, ezért, és mivel először a nagy Pepin bácsinál találkoztam ezzel, vagy legalábbis ilyesmi körettel, na meg aztán vajat is adtam hozzá rendesen – franciásnak kereszteltem. 

Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

TEST ÉS LÉLEK

Szokásaink rabjai vagyunk

Vagy a saját tapasztalat vagy a gyógyszerész véleménye az első, amikor megfázásra, influenzára veszünk valamilyn…

Mit tegyek, ha rájövök, hogy demenciám van?

Jelentős változásokat hoz a te és szeretteid életében az Alzheimer-kór korai stádiuma (vagy enyhe Alzheimer-kór).…
1 / 1 508

PÁRKAPCSOLAT

Élet fiatalkori demenciával

Az 53 éves Carolnál három évvel ezelőtt állapították meg a fiatalkori demenciát. Tizenöt éve él férjével, Malcolmmal boldog házasságban. Megmutatjuk, hogyan, mert nem ők az egyedüliek, akik ilyen…
1 / 212

DIVAT ÉS SZÉPSÉG

1 / 148

Receptek

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!