Tudtad? Víz és víz között is van különbség! Nem is kevés…
Színtelen, szagtalan, átlátszó, és nélküle elképzelhetetlen a létezés. Életelixír vagy „csak” szomjoltó folyadék a víz? Nem kétséges, hogy mindkettő. Ám hogy milyet fogyasztunk, az bizony nem mindegy! Mert ugye sokféle van…
Az emberi test kétharmad része vízből áll. Minél fiatalabb a szervezet, a sejtjei annál több vizet kötnek meg. A magzat szervezetének víztartalma 94%, az újszülötté 72, a felnőtt emberé átlagosan 60%. A kor előrehaladtával tovább csökken a szervezet víztartalma, ettől lesz ráncosabb a bőr, lazábbak a szövetek, és gyengébb a keringés is. Annál fiatalabb a szervezetünk, minél tovább tudják sejtjeink a fiatalabb kornak megfelelő vízmennyiséget megkötni.
A szervezet alapvető életfolyamatai a kiegyensúlyozott vízháztartástól függnek. A káros anyagok kellő vízfogyasztás mellett kiválasztódnak. A vesén kívül a légzést, a vérkeringést és a mirigyek működését a szervezet víztartalma szabályozza. Minden ásványi anyag és nyomelem, amely a vízben található, meghatározott szerepet játszik életünkben.
Ha valaki szomjas, semmi gond, rengeteg ásványvíz áll rendelkezésünkre. Ám ezek között lényeges minőségi különbségek vannak. A vízszakértők a palackos vizeket négyféle minőségi fokozatba sorolják.
● Az asztali víz a csapvíz és az ásványvíz keveréke. Az eredetre vonatkozó leírást ilyenkor is hiába keressük a palack címkéjén, hiszen a kút vagy a forrás helye egyértelműen nem határozható meg.
● A forrásvíz föld alatti vízforrásokból, tárolókból jön a felszínre. Viszonylag kevés ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz.
● A természetes ásványvíz 100%-ban föld alatti forrásokból származik, a benne található ásványi anyagok és nyomelemek táplálkozásfiziológiailag nagyon fontosak.
● A gyógyvizek csak látszólag vethetők össze az előzőekben felsorolt szomjoltó folyadékokkal: felügyelet nélkül tartósan vagy rendszeresen nem fogyaszthatók.
A vízben található anyagok:
● nátrium, kálium: fontosak az izmok, a szív és az idegek számára, szabályozzák a vízháztartást,
● magnézium: „antistressz”-ásványként hat,
● kalcium: a csontok és a fogak építőeleme,
● klorid: elősegíti az emésztést,
● szulfát: méregtelenít, aktiválja a májműködést, epehajtó,
● jodid: fontos a pajzsmirigy működéséhez, megelőzi a strúma kialakulását,
● fluorid: szuvasodás ellen védi a fogakat,
● vas és réz: a vörösvérfesték, a hemoglobinképzés fontos elősegítői,
● cink: erősíti az immunrendszert.
Miért igyunk tudatosan?
Mert minél több tiszta vizet iszunk, annál jobb lesz a vérkeringésünk, annál intenzívebben tudnak a bőrön, a vesén és az emésztőszerveken át is kiürülni a szervezetre káros anyagok. Keringésünk felpezsdül, izmaink és bőrünk tónusosabb lesz, miközben szervezetünk gyakorlatilag nem vesz fel kalóriát, vagyis nem hizlal, karcsúak, mozgékonyak és egészségesek maradunk. Átlagosan 2 liternyi víz fogyasztása ajánlott. Tisztítókúrák során és forró nyári napokon az ajánlott mennyiség elérheti akár a 3 litert is naponta. Ne várjuk meg, hogy szomjúság jelentkezzen, mert akkor már igen nagy a folyadékhiány. Tudatosan törekedjünk rá, hogy fél-egy óránként legalább egy pohárnyit igyunk.
Szűrt víz vagy csapvíz?
Erre a kérdésre ma már talán kevesek számára nem egyértelmű a válasz. Sajnos, a csapvíz a legtöbb helyen több nemkívánatos szerves és szervetlen vegyületet is tartalmaz. Ezek rendszeres felvétele a sok egyéb környezetszennyező és adalékanyaggal együtt – a sok kicsi sokra megy elve alapján – hosszú távon nem kedvez az egészségnek. Ennek tudatában ma sokan ásványvizet, illetve szűrt, tisztított vizet isznak. A víztisztítók fő feladata, hogy a belső fogyasztásra használt víz minőségét és fogyaszthatóságát javítsák. A vízszűrés során sokféle részecskét, szennyeződést, mikroorganizmusokat és nemkívánatos oldott anyagot teljesen eltávolítanak, vagy lényegesen csökkentik a mennyiségüket. Ennek nemcsak azért van jelentősége, mert a víz lágyabbá és élvezhetőbb ízűvé is válik, hanem mert sok olyan anyagtól megtisztul, amely nemcsak a háztartási gépek számára nem jó, hanem az egészséget is ronthatja. A tisztítók egy része pusztán fizikai úton a szűrés révén távolít el bizonyos anyagokat, mások pedig fiziko-kémiai hatásokat használnak az oldott anyagok kiválasztására. Az előbbihez tartozik a homokszemcsés, az ultra- és mikrofiltráció, amikor is egyes részecskék a méretük miatt nem tudnak átjutni a szűrőn, membránon. Ezzel szemben a vízben oldott részecskéket például aktív szénnel kötik meg, vagy ioncserélő gyanták segítségével választják ki (például a kalciumot vagy a magnéziumsókat).
Tisztítókúrák során csak tiszta vizet igyunk!
A szervezetben nagyon sok felesleges és részben káros anyag halmozódik fel, ami a nem elégséges folyadékbevitelnek is a következménye. A tisztító, salaktalanító kúrák célja, hogy a szöveteket, sejteket és a sejt közötti állományt megtisztítsák azoktól a vegyületektől, amelyek az immunrendszert, az anyagcserét, a sejtek regenerálódását és normális működését rontanák, blokkolnák. Emiatt a salaktalanító kúrák legfontosabb szabálya, hogy legalább napi 3 liter, nagyobb testsúlyúak inkább 4 liter folyadékot – elsősorban vizet – igyanak. Az ásványvizek többnyire ásványokban túltelítettek, ezért nem eléggé hígítják fel a vért, és a tisztító, „mosó” feladatot nem tudják olyan jól elvégezni, mint a tisztított és lágyabb vizek. Éppen ezért, különösen ebben az időszakban, érdemes odafigyelni, hogy tiszta vizet, abból készült teát és azzal hígított frissen préselt leveket igyunk.(Forrás: balaicza.hu)
Hozzászólás zárolva.