A magyar népi étkezés hagyományai szerint régen a disznótorosból megmaradt ételeket fogyasztották újév napján. A virsli szilveszteri menübe kerülése már modern, városi hagyomány; a német étkezési kultúra hatása. A 13. század óta ismert frankfurti virsli igazi népszerűségét egy Johann Georg Lahner nevű svájci származású hentesnek köszönheti, aki 1805. október 15-én készített először bécsi virslit, amit állítólag II. Ferenc is igen kedvelt.
Azt, hogy nem csak sertésből, marhából lehet kiváló virslit készíteni, az is mutatja, hogy Magyarországon 2000 óta pulykahúsból előállított termék a piacvezető, derül ki a Sága Foods Zrt. és az Ipsos Zrt. 2013-as kutatásából. A magyar háziasszonyok véleménye szerint nehéz különbséget tennünk az ízfokozók, adalékanyagok vagy a fűszereknek köszönhető intenzív ízek között.
A baromfi, illetve a pulykahús térhódítása már 14-15 évvel ezelőtt elkezdődött, mivel az egészségtudatos fogyasztási trendre a gyártók egyre bővülő kínálattal reagáltak. Ez lehet az oka, hogy ma már többet költünk szárnyasokból készült virslikre, mint az úgynevezett vörös húsból előállítottakra: az éves mintegy 33 milliárd forintos virsliforgalom 60 százalékát a szárnyasok adják. Évente körülbelül 30 ezer tonna virslit vásárolunk, ez háztartásonként átlagosan 7,3 kilót jelent.
Milyen a jó virsli?
Ma nagyon divatosan hangzik, ha egy termék házi készítésű, organikus, bio vagy kézműves. Ezekről automatikusan azt feltételezzük, hogy a legnagyobb gondossággal készültek, pedig a legtöbb esetben a pontos összetevőiről – például allergénekről – nem kapunk információkat. Az ipari körülmények között gyártott termék esetében szigorú minőségbiztosítási rendszereknek kell megfelelni, amelyek nyomon követhetők, garantálják a biztonságot és az állandó minőséget. Ha ezeket figyelembe vesszük, nem kell, hogy hátrányban érezze magát az, aki nagyüzemi, minőségi márkát tesz a kosarába.
a pénzt a következő esztendőben, a káposzta, amely a korhelyleveshez hasonlóan gyógyító hatású, és a disznó is, amely kitúrja a család számára a szerencsét.
A virslik kóstolásakor, tesztelésekor fontos figyelembe venni, hogy nem szabad egy mérce alapján értékelni őket: a virslit mindenki másképpen szereti. Az ízérzékelés szubjektív, emellett pedig különösen befolyásoló tényező az értékelésben, hogy valaki inkább a fűszeres ízeket kedveli-e, vagy a natúrabbat. Lényeges ízbeli különbség van virslik között aszerint is, hogy milyen hústípusból készültek. Eredetileg a virsli sertésből, marhából készült, ma már azonban döntően szárnyashúsból készült termékeket vásárolunk. A gyerekek esetében kifejezetten fontos, hogy a kevésbé fűszeres, natúr ízvilág domináljon, mindamellett, hogy a kiválasztott virsli magas – 80 százalékos – hústartalommal, esetleg további hozzáadott értékkel rendelkezzen
