A magyar nők az ajánlottnál kevesebb időt fordítanak reggelizésre, s bár a legtöbben az egészséges és finom reggeliket keresik, „az élet többnyire közbeszól” - derült ki a Viblance közvélemény-kutatásából, melynek keretében több mint kilencezer nő válaszolt a reggeli étkezéssel kapcsolatos kérdésekre.
Mit ad hozzá a naphoz egy reggeli
A reggeli a nap egyik legfontosabb étkezése, ami beindítja az anyagcserét és nem hiányozhat a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásból. Azok, akik reggelivel indítják a napot, sokkal hatékonyabban tudnak koncentrálni napközben és állóképességük is javul.
A reggeli elhagyása az energiabevitel csökkenéséhez vezethet, egyúttal kevesebb fehérje, vitamin és ásványi anyag jut be a szervezetbe azokhoz képest, akik rendszeresen étkeznek reggelente.
A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 85 százaléka kezdi reggelivel a mindennapokat. A reggelizésre igennel válaszolók számára az egészség és a finom íz messzemenően a két legfontosabb tényező szemben az árral és azzal, hogy praktikus legyen, azaz könnyen és gyorsan elkészíthető.
Csak gyorsan bekapok valamit
A magyar nők több mint fele (58 százaléka) saját bevallása szerint hétköznapokon 5-15 percet fordít a reggelire, és csak körülbelül harmaduk (37,5 százalékuk) reggelizik negyed óránál tovább. Hétvégeken ez a tendencia megfordul: szombaton és vasárnap már a kitöltők 71,9 százaléka fogyasztja a reggelijét 15 percnél tovább.
Fontos lenne, hogy a reggelit ne kapkodjuk el, hiszen ez az egyik legfontosabb főétkezésünk. A javasolt időtartam minimum 20 perc lenne.
A reggeli időpontja sem mindegy: kutatások arra jutottak, hogy a metabolizmusnak azzal teszünk a legjobbat, ha két órával ébredés után étkezünk először.
Az úgynevezett „ráérős reggelizők” 60 százaléka ügyel arra, hogy gondosan előkészítse az ételt és időt szánjon a nyugodt étkezésre, 76 százalékuk otthon, míg 24 százalékuk a munkahelyén fogyasztja el a reggelijét. A fennmaradó 40 százalékba tartoznak a „sietős reggelizők”, akiknek 54 százaléka szintén otthon étkezik, míg 43 százalékuk a munkahelyén teszi ezt.
A „sietős reggelizők” táborát erősítők elsősorban olyan reggeli alternatívát keresnek, ami pár perc alatt elkészíthető és azonnal fogyasztható, tehát náluk, értelemszerűen, a praktikum fontos szempont.
Van aki eszik, és van, aki nem
A válaszadó nők csupán 12 százaléka válaszolta azt, hogy általában nem reggelizik és mindössze 3 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak reggelit.
A reggeli elhagyásának több oka is lehet, köztük a más családtagokkal való törődés (gyermekek öltöztetése, felkészítése), szűk határidős munkák, vagy éppen szimplán csak a nehézkesebb ébredés.
Néhányan a túl korai ébredés miatt egyáltalán nem éreznek éhséget és elképzelhetetlennek tartják a korai étkezést.
Tudják, de nem (t)eszik
A kapott adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyar női lakosság nyitott az egészséges életmód iránt. Nagy részük hajlandó lenne változtatni a helytelenül rögzült szokásain, ha ebben segítséget, de legalábbis iránymutatást kapna, és megfelelő kínálatot találna a piacon.
Erre utal az is, hogy a válaszadók jelentős többsége (60,4 százalék) úgy nyilatkozott, fontos az egészsége, de a valóság néha közbeszól. Azaz sokan szeretnének odafigyelni az egészségükre, de törekvéseik ellenére ez mégis gyakran meghiúsul.
A felmérés egyik nagy érdekessége, hogy a válaszadók 54 százaléka a sós reggelit , 46 százaléka pedig az édeset részesíti előnyben, a két tábor pedig szinte fej-fej mellett áll. Előbbi csoport a szendvicset, a sós pékárut, a tojásos reggelit valamint a virslit és a kolbászt fogyasztja ébredés után előszeretettel, míg az édesszájúak a müzli és a granola mellett szintén péksüteményeket, gyümölcsöt, zabpelyhet vagy zabkását választanak.
