A gondosan pedigrézett fiúbandák és tamagocsik aranykorszakában azért rágóztunk, hogy gyűjtsük a mellé hajtogatott matricákat, vagy hogy minél nagyobb ragacsos gömböt pukkasszunk Hubba Bubbából az arcunkra, lehetőleg orrtól állig. Gyümölcsízű pezsgőporokat szopogattunk és robbanós cukorkákat dörzsöltünk a nyelvünkre, ha éppen nem kékre vagy zöldre festettük egy vödörnyi mesterséges színezékkel, amit a Chupa Chups nyalókák tartalmaztak. Nem érdekelt senkit, hogy mi cukormentes. Az anyukák Mirinda/Fanta-szelettel nyűgözték le a családot vasárnaponként. A savanyú, rózsaszínes cukorka-karkötőket már akkor sem dísznek hordták a Bravo-poszterekkel csencselő tinilányok, hanem rágcsálni (bár inkább hordták volna ezt, mint a műanyag cumikat, amelyek kitalálóját utólag is elítélném divatháborús bűneiért). Menő volt – az immár bő 60 éves – Sportszeletet zabálni sportolás helyett, vagy elfelezni a padtársakkal, ami ronda és finom. Akkor még a Milky Way fehér-barna csíkos krémjét kanalaztuk a kenyérre, azaz ne szépítsük, leginkább egyenesen a szánkba. Mire megszoktuk a menzán a piskótát csokiöntettel, divatba jött a tiramisu, kiütve a nyeregből a gesztenyepürét, linzerkarikát és kókuszgolyót.
Kép:Wikipedia
Túlkínálat és egészségtudatosság
A 2010-es évektől elindult a street food forradalom, amikor minden ételfajtára külön üzlet nyílik: divatosak, merészek, megfizethetőek, és ellentmondanak a hagyománykedvelő idősebb generációk fogyasztási szokásainak. Bár már a szocializmus írmagja is kiveszett a társadalmi struktúrából, azért a „Cipőt a cipőboltból!” szellemiség újra visszatérni látszik: fánkot a fánkozóból, hamburgert a hamburgerezőből. Kirobbant az egészségláz, hódítanak a bio-, cukor- és gluténmentes élelmiszerek. Az öntudatra ébredt szülők bevásárlókosarában tobzódnak a kölesgolyók, zabpelyhek és teljes kiőrlésű kekszek, és kezdenek kimaradni az egykori jolly jokernek szánt Kinder-tojások. Hisztéria övezi a habcsók-korongok közé szorított krémjéről híres macaront és a mogyorókrémek cárját, a Nutellát.
A sokak szerint túlértékelt Oreo kekszet is rászórták vagy bedarálták már mindenbe, ami ehető. Sorra nyílnak a joghurtozók, ahol gyümölcsdarabokkal nyugtathatjuk meg lázadó lelkiismeretünket. Nyugaton pedig hódít a cukormáz és a muffin szerelemgyereke, a cupcake, illetve a croissant és a doughnut (fánk) szavak kereszteződéséből létrejött mutáns süti, a cronut.
Vajon gyermekeink mivel maszatolják majd össze magukat?
Jó kérdés, hogy a jövőben mi taszítja le a trónról a fentebb említett finomságokat. Mivel a média nagy szerepet játszik a tömegfogyasztásban, nem meglepő, hogy a fent említett cupcake – magyarul: „mini tortácska” – például azóta olyan népszerű, amióta a 2000-es évek elején kiemelt szerepet kapott a „Szex és New York” című kultsorozatban. A Slate magazin időt és energiát nem kímélve összeszámolta, hogy azóta 57 féle ehető dolgot tituláltak úgy a gasztro-bloggerek és újságírók, mint az ’új cupcake’. Az online újság összegyűjtötte azt is, hogy melyek a legesélyesebbek a jövő legfelkapottabb desszertje címre, abból kiindulva, hogy a különféle médiumok hányszor jósolták meg a piacvezető titulusukat.
A macaron gurulhat a dobogó legfelső fokára (ezt akár otthon is elkészítheted, a hozzávaló eszközök az Életforma shopban is kaphatók!), hiszen 70 alkalommal nevezték a cupcake méltó vetélytársának. Az ezüstérem a pitéé, amelyet 66-szor emlegettek úgy, mint a leendő legnépszerűbb desszertet. A harmadik helyet pedig a 63-szor emlegetett fánk birtokolja. Utána következik a dobogóról letaszított whoopie pie – „magyarosított” nevén: a puffin, ami leginkább egy jóllakatott Oreo kekszhez hasonlít –, az emlegetett cronut és a marshmallow, azaz a puha pillecukor, ami sütve kívül ropogós, belül folyós édességgé válik.
