A trombózis életveszélyes állapot, így megnövekedett rizikó esetén megelőző kezelésben részesül a beteg. Ennek hatására - a közhiedelemmel ellentétben - nem lesz hígabb a vére, csak annak alvadékonysága csökken, meggátolva a túlzott vérrögösödést. Miután ez több módon érhető el, így többfajta készítmény - például kumarinszármazékok, heparin, új típusú (NOAC) véralvadásgátlók - is forgalomban van.
Bármelyik kezelésben is részesül a beteg, az antikoaguláns (véralvadásgátló) terápia hossza az egyéni rizikó függvénye, és számos más tényezőtől is függhet, ám nem ritka, amikor az illető élete végéig véralvadásgátló kezelésben kell részesüljön, hogy elkerülhető legyen egy további trombotikus esemény – magyarázza prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. A trombózist több ok is kiválthatja, például genetikai hajlam, tartós immobilizáció (például gipsz), terhesség, daganatok, illetve különböző invazív eljárások, műtét. Éppen ezért a gyakorlatban bevett szokás, hogy bizonyos műtétek után – például csípőprotéziskor - az illető megelőző, prevenciós kezelésben részesül.
Mi van akkor, ha a beavatkozásra váró már eleve véralvadásgátló készítményeket szed? Mivel csökken a vér alvadékonysága, vajon nem növekszik-e meg a műtét alatti vérzés mértéke?
A korábban szájon át szedett alvadásgátlókat a műtét előtt és után mindenképpen alacsony molekulatömegű, bőr alá adott heparinra kell lecserélni. Meghatározott időtartam után vissza lehet állni a szájon át történő kezelésre.
Sajnos arra vonatkozóan nincs egységes szabály, hogy mikor kell elhagyni az antikoaguláns terápiát – vagy egyáltalán el kell-e hagyni –, hiszen hogy mi a teendő, azt sok tényező befolyásolja.
Ilyen például:
● a trombózis rizikójának mértéke,
● az illető életkora, INR értéke, betegségei,
● az utolsó trombotikus eset ideje,
● a műtét nagysága,
● az alkalmazott gyógyszeres kezelés fajtája.
Ilyen esetben mindenképpen konzultáljunk a kezelőorvosunkkal, aki meg tudja határozni, mi lenne a legmegfelelőbb a számunkra. Az egyéni rizikó felmérése után a szakember eldönti, hogy tanácsos-e a műtétet megelőző napokban elhagyni/lecserélni a véralvadásgátló gyógyszert, csökkenteni a mennyiségét, esetleg ajánlott-e más készítményre áttérni - tanácsolja a professzor.
Általában mindenféle műtétet el lehet végezni a megelőző dózisú alacsony molekulatömegű heparinok védelmében, egyéni különbségek csak abban vannak, hogy a műtét előtt mit kapott a beteg - e szerint kell a lecserélés időpontján változtatni –, és milyen a műtét utáni rizikóállapota (ez határozza meg az LMWH kezelés időtartamát és a visszatérés időpontját a korábbi kezelésre). Ez mind az alvadásgátlók, mind a vérlemezkeaggregáció-gátlók szedésére vonatkozik. (Forrás: Trombózisközpont)
