A szédülés okai, tünetei és lelki háttere

Szédülni télen-nyáron egyformán gyakran szoktunk, bár kétségtelen létezik némi összefüggés az időjárási frontokkal – elsősorban a meleg beköszöntésekor válik járásunk bizonytalanabbá. Télen viszont a kevesebb mozgás és a zárt, levegőtlenebb helyiségben történő tartózkodás kedvez a szédülésnek. Van, aki csak pár percig szédeleg, van, akinél e kellemetlen érzés viszont akár órákig, napokig eltarthat. Egyesek csak magasban vagy zárt helyen érzik rosszul magukat, mások inkább felálláskor vagy épp lefekvéskor.

A szédülést kísérhetik egyéb tünetek is: fejfájás, hányinger, heves szívdobogás, mellkasi szorítás, reszketés, izomgyengeség, sápadtság, izzadás, fülzúgás, látászavar, ájulás, bágyadtság, zavartság, tántorgás, esések, stb.

Mi okozhatja?

• A fülben található egyensúlyszerv működési zavara –pl. beidegzési vagy keringési okok miatt– vagy strukturális károsodása (pl. meszesedés), fülbetegségek-, gyulladások…
• Szív és keringési betegségek: magas vagy alacsony vérnyomás, érelmeszesedés
• Agyi keringési zavarok: érelmeszesedés, gerinccsigolya-blokk, -kopás
• Idegrendszeri károsodások: agydaganatok, szklerózis multiplex, gerincvelő-betegség, kisagyi károsodás, agyvérzés, agytrombózis, gyulladások, stb.
• Vércukoreltérés: túl alacsony vagy magas
• Gyomor-,vese-, máj és epebetegségek
• Fertőző betegségek
• Balesetek szövődménye: főleg koponya-és gerincsérülések után
• Szemészeti betegségek: rövid vagy távollátás, látótér-károsodás, fénytörési zavarok, a szemek túlerőltetése
• Vegetatív labilitás, nagyfokú kimerültség, alvászavarok…
• Hormonális eltérések: menzesz előtt és alatt, mellékvese, pajzsmirigy és más hormonszervek alul vagy túlműködése
• Oxigénhiányos állapotok: vérszegénység, tüdő-és szívbetegség, vérvesztés
• Nagy folyadékveszteség: intenzív hasmenés, hányás, izzadás, vízhajtás
• Mérgezések és élvezeti szerek: pl. nikotin, alkohol, kábítószer
• Gyógyszerek: egyes vérnyomás-szabályzók, szívszerek, allergia elleni szerek, altatók, nyugtatók, hormonok, vízhajtók…
• Pszichés problémák: szorongás, pánikbetegség, depresszió

A felsoroltak alapján, ha tehát valakinél rendszeresen jelentkezik kísérő tünetekkel együtt szédülés, jobb, ha mielőbb felkeresi háziorvosát, és tisztáztatja a panasz hátterét. Természetesen amennyiben a szédülés valamilyen betegség melléktünete csak, az alapbetegséget kell elsőként rendezni, és ettől már gyakran meg is oldódik a kellemetlen érzés. Sok esetben szerencsére nincs semmi komolyabb szervi eltérés a háttérben, és már kisebb életmód-változtatással, rendszeres relaxálással, tornával rendezhető a panasz.

A szédülés lehetséges lelki háttere

• Talajvesztettség
• Önbizalomhiány
• Szétszórtság, rendezetlenség és bizonytalanság az élet több területén
• Az életbe vetett hit megingása
• Bizalomvesztés a hozzánk legközelebb állókban
• A változástól való félelem

Mivel a szédülés gyakran a helytelen életmódnak köszönhetően alakul ki, nem árt néhány apróságot megelőzésként is megszívlelni:

• Ha alacsony a vérnyomásunk, mozogjunk minden nap legalább ½ órát rendszeresen, legfontosabb a nyak-, vállizmok alapos megtornáztatása.
• Igyunk legalább 2,5-3 liter folyadékot minden nap: a fenti gyógyteákból, ásványvizet, hígított frissen préselt vagy bioleveket: legjobb érvédő a szőlőlé, a céklalé, a sárgarépa-és zellerlé, de a fekete ribizli leve is kedvezően hat a keringésre.
• Kerüljük a nehezen emészthető ételeket. Együnk inkább sok friss zöldségből, gyümölcsből készült ételt, joghurtot, mandulát, mogyorót, hetente egyszer halat.
• Hetente tartsunk egyl éböjnapot  Ha valakinek súlyfeleslege van, vagy magas a vérnyomása, orvosi felügyelet mellett végezzen 2-3 hetes böjtkúrát. A méregtelenítés hatásos kiegészítője lehet időnként a kolon-hidroterápia is.
• Pihenjünk eleget. Napi 7-8 óra alvásra mindenki szervezetének szüksége van a mai stressz-szint mellett. Ügyeljünk arra, hogy a fekhelyünk ne legyen se túl kemény, se túl puha, a párnánk pedig túl magas. A rendszeres nyak-, váll-, fejfájással ébredők használjanak anatómiai ágybetétet vagy párnát.
• Kényeztessük is néha magunkat! Minden nap legalább fél órán át csak olyat tegyünk, amihez valóban kedvünk van, ami jól esik, tankoljunk fel egy kis energiát. A feszített munka közben sem árthat meg 15-20 perc szünet: nyújtózkodjunk ki, mozgassuk meg tagjainkat, együnk egy almát, kanalazgassunk el egy doboz joghurtot, igyunk egy csésze finom teát.
• Masszíroztassuk meg magunkat hetente egy-kétszer: kérjük meg partnerünket, hogy gyúrja át alaposan nyak-, váll-, hátizmainkat. Ez nemcsak megnyugtat, hanem ellazít, és serkenti az agyi vérkeringést.
• Szellőztessünk ki a munkahelyünkön és a lakásban is többször naponta. A friss, oxigéndús levegő gyakran már önmagában elegendő, hogy elmúljon a szédülés. Tovább javíthatjuk az agy vér-és oxigénellátását, ha 5 percig lassú légző-gyakorlatokat végzünk.
• Hagyjuk el az élvezeti szereket. A rendszeres kávézás szűkíti az ereket, és az átmeneti élénkítő hatás elmúltával szédülés, levertség alakul ki. A nikotin érkárosító hatása nem újdonság, koffeinnel együtt még jobban rontja a szövetek vérellátását.
• Ne szedjünk rendszeresen nyugtatót, altatót. Ugyanis lebomlási termékeik még sokáig keringnek az erekben, és tompultságot, szédülést idéznek elő. Ha valaki vérnyomáscsökkentő vagy más szereket szed, és ettől állandóan kóvályog, feltétlen tájékoztassa róla orvosát, mert lehet, hogy kevesebb is elegendő, vagy célszerű másra cserélni.
• Végezzünk szemtornát! Időnként, ha hosszabb ideig olvastunk, számítógép előtt ültünk, pihentessük és tornáztassuk meg szemeinket. Ha a látásunk romlana, mielőbb keressünk fel szemészt, és korrigáltassuk az eltérést. A szemüveget sem árt néha ellenőriztetni, hogy jó-e még? (Forrás: balaicza.hu)