Nem tréfa, hanem komoly kockázat: soha ne vezess álmosan!
A nappali álmosság az utakon életekbe kerülhet
Ha valaki tartósan rosszul alszik, alvászavarról beszélhetünk. Az alvászavarok ugyanakkor nem csupán az abban szenvedők egészségét és életminőségét rontják, hanem növelik a közlekedési kockázatokat is. Egyes statisztikák szerint szakértők úgy vélik, hogy a közúti balesetek közel 22%-át a túlzott nappali álmosság okozza, amelyet gyakran alvászavarok okoznak.
Nem véletlen, hogy ezzel kapcsolatban az Európai Unió már 2014-ben kiadta az irányelvet, amelyet az uniós országok rendelettel ültettek át a saját gyakorlatukba, s amely meghatározza a vezetői engedély megszerzésének és megújításának feltételeit az érintettek vagy vélhetően érintettek számára. A legkomolyabb veszély a vezetésnél, az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS). Valójában ez a betegség magas nappali álmosságot okoz, amely szakértői becslések szerint akár hétszeresére növelheti a közúti balesetek kockázatát.
„Az alvási apnoé egy szindróma, egy nagyon komplex betegség” – mondja Koczó Levente, a Somnocenter alvásközpont vezetője. –„Ebben a folyamatban mélyalvásban a garatizmok meglágyulnak, kevés vagy nem elegendő levegőt áramoltatnak a tüdő felé. Ekkor a szervezet úgy védekezik, hogy az agy riasztást ad ki, s egy mikroébredéssel feljövünk a felszínes alvás terére, ahol egy horkantással kinyílik a garat és újra indul a levegő áramlása. Ha ezek a légzésszünetek túl sokszor ismétlődnek egy alvás során, és túl sok ilyen mikroébredés töredezi szét az alvásunkat, akkor bizony másnap nagyon fáradtak lehetünk, és ez negatívan befolyásolja teljesítőképességünket is.”
A tartósan fennálló alvási apnoé esetén aritmia, szívelégtelenség, magas vérnyomás alakulhat ki, az oxigénhiánytól pedig agyunk is károsodhat: csökkenhetnek a kognitív funkciók, lankad az éberség, és a figyelem, a koncentráció folyamatos romlásnak indul. Ez utóbbi pedig tragikus következményekkel is járhat, ha éppen vezetés közben ér utol bennünket.
„A mikroébredések száma egy óra alatt fontos mutató lehet” – folytatja Koczó Levente. – „Ha ez egy óra alatt mondjuk ötször fordul elő, nincs teendő, 15 ébredés már aluszékonyságot okoz, az óránkénti 30 mikroébredésnek viszont már súlyos testi tünetei vannak. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az illető minden második percben 10 másodpercig nem vesz levegőt, ez pedig már komoly károsodásokhoz vezethet.”
A legdurvább eset az óránkénti 96 légzéskimaradással járó mikroébredés volt, ez viszont már életveszély-közeli állapotot jelent. Az érintettek családját, hálótársát is komoly felelősség terheli, ha nem jelzik vissza idejében, hogy itt bizony súlyos horkantásokkal kísért alvásról van szó, ami az apnoé meglétét valószínűsíti.
Ha felmerül az alvási apnoé gyanúja, akkor a jogosítvány megszerzésénél vagy érvényességi idejének meghosszabbításánál a kezelőorvos alvásvizsgálatra irányítja a beteget, s a jogosítvány csak akkor adható ki közepes vagy súlyos alvási apnoéban szenvedőknek, ha igazolják a tünetek megfelelő kontrollját, a nappali álmosság relatív javulását
– folytatja Koczó Levente. – „A SomnoCenterben tapasztalt szomnológus szakorvosok, csúcsminőségű diagnosztikai műszerek segítenek abban, hogy a páciens a lehető legrövidebb idő alatt újra vezethessen, vagy minél hamarabb megkapja a hosszabbítást jelző vágyott pecsétet a jogosítványára.”
Az első vizitek és diagnosztikai vizsgálatok után a teljes ellátási útvonalon végigkísérik a pácienseket, az otthon is használható CPAP lélegeztetőberendezések kezelésének betanításáig. Ha fennáll a gyanú, ne késlekedjünk: irány az alvásviszgálat és az alvási apnoe terápia!
Hozzászólás zárolva.