Facebook hozzászólás
1 007

10 érdekesség, amit nem tudtál a kenyérről

Augusztus 20-a hazánk államalapítás ünnepe mellett az Új kenyér ünnepe is. Ennek apropójából összegyűjtöttünk néhány izgalmas információt a kenyérről, amit eddig valószínűleg te sem ismertél.

Augusztus 20.-át a kenyér ünnepének is nevezik. De vajon mikor és hogyan történt mindez? Alábbi cikkünkből, sok más érdekesség mellett erre is fény derül.

Hagyományos kenyér (Foto: Készítette: Takkk – Transferred from hu.wikipedia, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=5508326)

Illatos. Tápláló. Magvas. Omlós. Puha. Száraz. Ropogós. Sokmagvas. Kovászos. Gluténmentes. Finom. Szent.

Csak néhány jelző, amit a kenyérre mondunk, ami a történelem folyamán az emberiség egyik alapeledeleként szolgált. A kenyér manapság rengeteg típusban megtalálható a boltok és pékségek polcain. Elkészítése és az elkészítésének gyakorlata emberenként és országonként is változik. Hiába fogyasztjuk évek óta, mégis sok mindent nem tudunk erről a különleges ételről.

Most hoztunk 10 érdekességet, amit te is megtudhatsz a kenyérről, és biztosak vagyunk benne, hogy amikor legközelebb egy szelet kenyér a tányérodra, másképp fogsz ránézni.

  • A kutatók megállapították, hogy a kenyér több mint 30.000 éves múlttal rendelkezik és az idők során sokat változott úgy az összetétele, mint a megjelenési formája. A kenyérnek a Bibliában is nagy szerepe volt, de a legelső kelesztetlen kenyértípust a felső paleolitikum korszakából származtatják. Az első kelesztett kenyeret az ókori Egyiptomban készítették. Az ókori kenyérkészítésben a görögök jeleskedtek leginkább, ők több mint 70-féle kenyeret sütöttek. A rómaiak a IV. században már pékségeket üzemeltettek a városaikban.
  • Tudtad, hogy a kenyérnek világnapja is van? Bizony! A Pékek Világszövetsége 2001-ben jelölte ki október 16-át a Kenyér Világnapjának!

  • A kenyeret, mielőtt megszegték gyakran kereszttel jelölték meg, főként faluhelyeken. Ennek vallási vonatkozása van, hiszen az, hogy egy keresztet rajzolnak a kenyérre késsel, azt jelenti, hogy ez egy Istentől kapott adomány, amit ezzel köszönnek meg mielőtt kisül, és elfogyasztanánk.
  • A kenyeret mindenhol nagy becsben tartják. Nem volt szabad rálépni, eldobni. Ha leesett a földre, azonnal rá kellett fújni, és meg kell csókolni. A kenyér a jólétet, a bőséget és a termékenységet jelentette a családoknál, így nagyon vigyáztak rá.
  • A szeletelt kenyeret 1912-ben találták fel. Egy amerikai ékszerész (Otto Frederick Rohwedder) készítette el ekkor a kenyérszeletelő gép prototípusát, melyet 1928-ban szabadalmaztattak. Az eredeti kenyérszeletelő gép Amerikában nem csak felszeletelte, hanem be is csomagolta a kenyeret. Mindenki imádta a masinát.
  • A németországi Ulmban található az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyér Múzeum.

  • Több száz típusú kenyér létezik a világon, melyek mind különböznek méretükben, összetételükben, textúrájukban és formájukban. A kenyér „teremhet” a fán is. Ilyen a brazíliai indiánok egyik különleges eledele is: a manióka, amiből szintén kenyeret készítenek. A földbõl kiszedett gumókat lereszelik, a nedves pépet jól kipréselik, majd napon megszárítva a kapott lisztből készítenek lepényt, vagy kenyeret. Olaszországban a foccaccia és ciabatta, Franciaországban a bagett, Németországban a pumpernickel igen népszerű kenyérváltozatok. Görögországban a pitát, az arab országokban a khubz-ot, Dél-Amerikában a tortillát, míg Indiában, Pakisztánban és Bangladeshben a chapati vagy naan elnevezésű lepénykenyeret kedvelik leginkább.
  • A kenyér alapélelmiszernek számít a világon és rengeteg közmondás, szólás kapcsolódik hozzá.
  • A kenyér eredete mondákban, eposzokban, vallásos szövegekben írásos formában megtalálható a mezopotán, asszír, egyiptomi, görög, római írásokban is. Megjelenik a fáraók sírjainak díszes falán, a görög frízek életképeiben. A keresztény vallás különös tiszteletet adott a kenyérnek, a vallási szertartásokon a kovásztalan kenyér (vagyis az ostya) Jézus szent testét szimbolizálja.
  • Augusztus 20-i nemzeti ünnepünkön 1949 óta az Új kenyér ünnepét is megtartjuk. Bár bevezetése politikai akarat és nem szokás vagy néphagyomány útján történt, a „mesterséges hagyomány” találkozott a szélesebb rétegek értékrendjével, így elfogadott hagyománnyá vált ünneplése. Az ünnep jelképe a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér.

Még több érdekességet itt olvashatsz:



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

GASZTRO

PÉLDA-KÉP

1 / 258

GASZTRO

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!