A rövidítve PFAS műanyagokból mintegy 4700-at tartanak nyilván. Ezekkel kezelik a szőnyegeket, a bútorhuzatokat, hogy ellenálljanak a foltoknak, ezek segítenek a tűzoltóknak megküzdeni az égő olajjal, gázzal. Ilyen műanyagok teszik lehetővé, hogy a hamburgerünk ne ragadjon be a papírba, amelyben kapjuk, és a fast-food salátánkból ne legyen gusztustalan kupac.
Tudósok, környezetvédők azonban már évek óta riadót fújnak ezek ellen az „elpusztíthatatlan” műanyagok ellen. Azok ugyanis nagyon lassan bomlanak le, fertőzhetik a talajvizet, végül bejutnak a folyókba és a tengerekbe is. A PFAS vegyületek, különösen azok, amelyek hosszú szénlánccal rendelkeznek, károsíthatják az immunrendszert, a pajzsmirigyet, a vesét, májat, a nemi szerveket. Egyiküket, a PFOA-t, lehetséges rákkeltőnek minősítették: ez a vegyület 2-8 év alatt bomlik le a szervezetben, felezőideje a természetben 92 esztendő.
A Faroer-szigeteken, ahol a halfélék alapvetők a táplálkozásban, éveken át vizsgáltak csaknem 500 gyermeket. Kiderült, hogy akik vérében magasabb arányban voltak kimutatható PFAS-vegyületek, azoknál a diftéria és a tetanusz elleni védőoltások kevésbé voltak hatékonyak, gyengébb volt az immunrendszerük. Sokat egyelőre nem lehet tenni – mindenesetre műanyagok helyett tegyük a jó öreg zsírpapírba az ennivalót, tanácsolják a környezetvédők.
Hozzászólás zárolva.