Nőtt a barna kenyér kedveltsége
A kenyér legalapvetőbb és legnépszerűbb élelmiszereink egyike. A rendszerváltás óta a háztartások élelmiszer-, így kenyérvásárlási szempontjai is folyamatosan alakulnak, s abban egyre nagyobb szerepet kap az egészségtudatosság. Míg 1989-ben még heti hat alkalommal fehér kenyér került a magyar családok asztalára, és csupán egyszer barna kenyér, addig ma már heti két alkalommal fogyasztanak honfitársaink barna kenyeret. A mindennapi kenyér és pékáruk fő beszerzési forrását a lakóhelyhez közeli kis önkiszolgáló üzletek jelentik, de a szakosodott boltok, így pékségek és kenyérboltok is a korábbiaknál több vásárlót látszanak vonzani.
Magyarországon a pékáruk népszerűek, amire bizonyítékul szolgálhat, hogy a GfK Hungária Piackutató Intézet Étkezési szokások felmérésének idei adatai szerint a tíz leggyakrabban fogyasztott élelmiszer körében megtalálható a fehér kenyér, de a kifli és zsömle is.
A GfK Shopping Monitor tanulmányának adatai szerint a háztartások elsődleges beszerzési forrását nemcsak, hogy a kisebb önkiszolgáló boltok jelentik, de 2004-hez képest jelentősen megnőtt ezeknek az üzleteknek a szerepe a friss pékáruk beszerzését illetően. Míg 2004-ben a háztartások 48 százaléka vásárolt saját bevallása szerint kenyeret és péksüteményeket a kisboltokban, addig a legfrissebb adatok szerint ez az arány elérte a 70 százalékot. Ebben fontos szerepet játszhat maga a tény, hogy e kisboltok általában a lakóhelyhez közel találhatók, így tipikusan a mindennap beszerzendő áruk vásárlásának színterei.
Míg az évezred első évében a háztartások mindössze csupán 15 százaléka vásárolt kenyeret és péksüteményt a hipermarketekben, addig a legutóbbi mérések szerint már a háztartások 37 százaléka említette a hipermarketeket beszerzési forrásként. Ez a jelenség részben magyarázható a hipermarketek 2000. évi mérsékeltebb jelenlétével és az azóta eltelt években végbement jelentős terjeszkedésükkel, piacszerzésükkel, valamint vélhetően az üzlettérben kialakított pékségek által helyben sütött termékek népszerűségével is.
A vásárlók figyelme újra a szakosodott boltokra – pékségek, kenyérboltok – látszik irányulni. Az ezredfordulón ugyan a háztartásoknak még mintegy 22 százaléka péküzletekben szerezte be mindennapi kenyerét, 2004-ben már csupán tízből egy háztartásra volt igaz ez az állítás. A legutóbbi felmérések szerint azonban jelentősnek mondható pozitív változás történt, hiszen az adatok szerint a háztartások 14 százaléka tért be valamely péküzletbe friss pékáruért.
A szupermarketek és diszkont üzletek piacrészüket szintén képesek voltak némi növekedésre.
Magyarországon ma az élelmiszervásárlási – így kenyérvásárlási – szempontok közül legfontosabb a jó minőség. Az lakosság egészségtudatosságának növekedésével ugyanakkor releváns az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos percepciók, hiedelmek vizsgálata is. Az GfK Hungária étkezési szokásokat feltérképező tanulmányának megállapításai szerint honfitársaink közel azonos mértékben tartják szem előtt azt, hogy a megvásárolt élelmiszer „tartósítószer nélküli legyen” (átlag: 3,5), „mesterséges ízesítőanyagok nélküli legyen” (átlag: 3,6) és „mesterséges színezék nélküli legyen” (átlag: 3,5). Az alacsony zsírtartalom (átlag: 2,7), alacsony kalóriatartalom (átlag: 2,5) és az alacsony szénhidrát-tartalom (átlag: 2,5) ugyanakkor a kevésbé fontos szempontok közé sorolódott.
Az egészség megőrzéséért tett egyik lépés a táplálkozási szokások alakítása lehet. Talán ennek is köszönhető, hogy a rendszerváltás óta újra egyre nagyobb népszerűségnek örvend a barna kenyér. A GfK étkezési szokásokat vizsgáló tanulmányának adatai szerint 1989 óta egyértelműen nőtt a barna kenyér népszerűsége. Míg 1989-ben honfitársaink saját bevallásuk szerint hetente 6 alkalommal fogyasztottak fehér kenyeret és egyszer barna kenyeret, addig a legfrissebb adatok szerint 2007-ben fehér kenyér némiképp ritkábban, egy héten öt alkalommal, míg barna kenyér már hetente két alkalommal kerül a családok asztalára. Barna kenyeret a kutatási eredmények alapján nagyobb arányban fogyasztanak a hölgyek, a fővárosi lakosok, a 60 év alattiak, a magasabb jövedelműek és a magasabb iskolai végzettségűek. A kenyérfajta választásában fontos szerepet játszik továbbá a fogyasztó általános, táplákozással kapcsolatos hozzáállása: azok, akik saját bevallásuk szerint egészségesen táplálkoznak inkább választják a barna kenyeret, míg azok, akik inkább a pillanatnyi hangulatnak megfelelően döntenek és azt eszik, ami ízlik, nagyobb arányban voksolnak a fehér kenyérre.
Hozzászólás zárolva.