A glükóz - az ételekben található cukor - megakadályozza, hogy a sejtek olyan jeleket bocsássanak ki, amelyek az embert ébren tartják.

A tanulmányban foglaltak segíthetnek az elhízás és az étkezési zavarok kezelésében, valamint közelebb vihetnek a tudatszintek megértéséhez.

Az emberi szervezetnek van egy beépített mechanizmusa: ha a testnek hajtóanyagra van szüksége, az agy kémiája fenntartja az éberséget. Azonban ha az étvágy lecsillapodott, a kémiai folyamatok megváltoznak.

A Manchester Egyetem csapata azt vizsgálta, hogy a glükóz hogyan befolyásolja éberségünket, és hogy mennyire érezzük energikusnak magunkat.   

Az agy azon idegsejtjeire fókuszáltak, amelyek apró fehérjéket, úgy nevezett orexinokat termelnek. A szakemberek eddig is tisztában voltak vele, hogy ezek a sejtek, amelyek meghibásodásuk esetén alvási zavarokhoz és elhízáshoz vezetnek, érzékenyek a glükóz-szintre. Azt azonban nem tudták, hogy hogyan működik ez a kölcsönhatás.

A kutatás során egerek génjeit manipulálták, hogy orexin idegeikben fluoreszkáló proteineket termeljenek, s így a laboratóriumi tesztek során látható legyen, hogy hogyan reagálnak a glükóz-szint apró változásaira (amelyek az éhség és az evés normál napi körforgása során jelennek meg).  

Rájöttek, hogy a glükóz egy fajta kálium ion csatornán keresztül gátolja az orexin idegek működését. Ezek a sejtmembránok pórusszerű fehérjéi, melyek a kálium-áramlás (mely energiát szolgáltat a sejtnek) ellenőrzése által meghatározzák a sejtek működését. A glükóz gátolja ezt az áramlást, s így a sejtek jelző képességét.

"Ez a régebben ismeretlen mechanizmus annyira érzékeny, hogy a glükóz-szint parányi változásit is észleli - az olyan fajta átalakulásokat, amelyek két étkezés között állnak be. Ez magyarázattal szolgál az étkezések után érzett fáradtságra, és arra, hogy miért nehéz elaludni, ha éhesek vagyunk." - mondta Dr. Denis Burdakov, a kutatás vezetője.

"A kutatási eredmények rávilágítottak, hogy európai barátaink miért ragaszkodnak annyira sziesztájukhoz" - fűzte hozzá.

Neil Stanley, a Surrey Egyetem Emberi Pszichofarmakológiai Kutató Központjának alvás kutatója érdekesnek nevezte a tanulmányt. Azonban hozzátette, hogy számtalan más faktor is közrejátszik abban, hogy szundítunk-e délután, vagy sem. "A szieszta nemcsak az étkezésen múlik. Délután kettő és négy között természetes módon csökken az éberség attól függetlenül, hogy ebédelünk-e, vagy sem."

"Reggeli után nem fáradunk el, mivel ilyenkor circadian ritmusunk emelkedő fázisában járunk."

Forrás: http://news.bbc.co.uk/2/hi/5037720.stm?lsm      

B.B.