A budapesti bulinegyed, gyakorlatilag azóta, hogy a hatodik és hetedik kerület néhány négyzetkilométernyi területén zsúfolódott össze a hazai vendéglátás és szórakoztatás színe-java, a közfigyelem fókuszában áll. Többnyire akkor kerül persze szóba, amikor a helyben lakók türelme már elfogyott; az éjszakai hangoskodás, a drogügyek, az utcai italozás és a mulató társaságok után maradó szenny jelentik a legfőbb problémát, no meg az, hogy a hatóságok és az önkormányzatok egymásnak passzolják azok érdemi kezelését.
Volt már itt csendrendelet, éjfél előtti zárás, gyakori razzia, és még sok minden más, de a helyzet komplex rendezésére, vagyis, hogy legyen is bulinegyed, ami komoly hasznot hoz minden érdekelt félnek, de szűnjön is meg, mert a zaj, a kosz és a tömeg kibírhatatlan, nos ez a fából vaskarika megoldás még senkinek nem sikerült.
És akkor jött a koronavírus járvány, és az egészet egycsapásra megoldotta. A tavaszi zárás, a rövid nyári nyitás, és a novemberi újabb zárás azonban nem csak az eredeti problémát orvosolta, de úgy tűnik az egész ágazatot végveszélybe sodorta.
Az állam és az érdekelt önkormányzatok az utóbbi időben – mióta ráébredtek arra, hogy nem lenne érdemes ezt az arany tojást tojó tyúkot pusztulni hagyni – tettek már pár lépést az ágazat megsegítése érdekében.
Előre utalják a bértámogatást
A kormányzat azonban csak azt követően szánta el magát néminemű segítségnyújtásra, hogy a vendéglátó szakma elégedetlenségét a sajtó is felerősítette.
(A témával foglalkozik Bajba került vendéglátósok című videóriportunk.)
Január végén ismert budapesti étterem tulajdonosok is azt panaszolták, hogy bár a bértámogatási kérelmüket a kormányhivatal rég elfogadta, a valóságban még a tavaly novemberi összeget sem kapták meg. Mivel ők a segítségre számítva megtartották az alkalmazottaikat, megfelelő bevételek híján is kénytelenek voltak a kifizetni a teljes bért, így enyhén szólva sem jártak jól.
A kormány tavaly ősszel, a járvány második hullámának hatására döntött úgy, hogy egyrészt meghosszabbítja az addigi bérkiegészítési akciót, másrészt annak hatályát kiterjeszti a turisztikai és személyszállítással foglalkozó cégekre.
A vissza nem térítendő segítség lényege, hogy az állam kifizeti az érintett cégek munkaviszonyban álló alkalmazottainak novemberi, decemberi és idén januári bruttó bérének a felét, maximum bruttó 241500 forintig. Ha a munkaadó vállalja, hogy a pénzt továbbadja nekik és az alkalmazottait 2021. február végéig, pontosabban - egyes kormányzati dokumentumok szerint - december végéig nem rúgja ki. A támogatásra 2020. november 11-től egy hónapon át lehetett pályázni.
Mivel sok vendéglátós még januárban sem kapta meg a novemberben megítélt bértámogatást a kormány végül változtatott a szabályokon, utófinanszírozás helyett előlegként adják oda a bértámogatást.
A kedd éjjel, azaz február 2-án megjelent kormányrendelet értelmében a kormányhivatalok által megítélt bértámogatást mostantól nem utólag, hanem előre, támogatási előlegként kell kifizetni.
Ezzel párhuzamosan az elszámolási rendszer is változott: ha egy cég bármely okból nem vagy nem teljes egészében jogosult a neki megítélt támogatás igénybevételére, azt haladéktalanul be kell jelentenie. Emellett a munkaadónak a támogatás időtartamának utolsó napját követő második hónap végéig kell igazolnia, hogy a neki megítélt támogatásra jogosult volt. A rendelet február 3-án hatályba is lépett.
Az önkormányzatok is aggódni kezdtek
Niedermüller Péter az ATV Start pénteki adásában kijelentette, hogy a turizmus, a vendéglátóipar "elért a falig", innen nincs tovább. A bulinegyedben az ott korábban meglévő vendéglátóipari egységeknek több mint a 40 százaléka biztosan tönkrement, a 40 felett pedig van nagyjából 20-30, ami még mindig "billeg".
Szerinte a működéshez, fenntartáshoz szükséges összegeket is biztosítani kellene az államnak. Itt nem csak éttermekről van szó, hanem egy mögöttük lévő hatalmas iparágról - tette hozzá.
A polgármester elmondta, hogy az önkormányzat moratóriumot adott a cégeknek a bérleti díjak kapcsán, és arról is gondolkoznak, hogy a teraszokkal kapcsolatos díjakkal mi legyen.
Soproni Tamás minapi Facebook bejegyzésében pedig azt írta, hogy csaknem negyven terézvárosi vendéglátóssal arról egyeztettek, miben tud segíteni önkormányzat, hogy a vállalkozások életben maradjanak.
Beleznay Zsuzsa alpolgármesterrel hívták össze ezt a fórumot, hiszen, mint posztjában írja, ők is akkor tudunk hatékony segítséget nyújtani, ha az érintettektől közvetlenül kapnak tájékoztatást. Már most is sok új információhoz jutottak, hiszen szót kért egy iskolai büfé üzemeltetője is, aki elmondta, hogy az online oktatás, az iskolák zárása őket is padlóra küldte, ugyanakkor teljesen kimaradtak az állami támogatandók köréből.
A fórum után – ígérte bejegyzésében a polgármester - azonnal összeül kollégáival, és véglegesítik azt a csomagot, amely segíti a kerületi vendéglátósok talpon maradását, és így hozzájárul ahhoz, hogy Terézváros újra az legyen, ami a járvány előtt volt: sokszínű, élettel teli kerület sok vendéglátóhellyel, sok vendéggel.
Soproni Tamás egy korábbi, január végi bejegyzésében már felvetette, hogy érdemes lenne engedélyezni a vendéglátóhelyeknek, hogy – bizonyos biztonsági szabályok betartása mellett - kinyissák a teraszaikat.
