- Mikor fordultál a kínai gyógyászat felé? Mindig is fogékony voltam arra, hogy ne gyógyszerekkel gyógyítsuk magunkat, mert úgy éreztem, hogy másképp is lehet. Már Magyarországon is érdeklődtem a természetes gyógymódok iránt, de itt, Kínában kezdtem alaposabban foglalkozni ezzel. Még Dalianben éltünk, amikor elmentünk a Nagy Fal maratonra. A lépcsőzések miatt a térdem eléggé tönkrement, nagyon fájt. Egy kínai barátnőm elvitt egy akupunktúrás orvoshoz, egy-két kezelés után már nagyon komoly javulást éreztem. Egy másik kínai barátnőm pedig kozmetikushoz vitt el, ott kínai gyógynövényekkel kezelték az arcomat, és szerintem az is fantasztikus volt. Mivel Dalian valamivel vidékiesebb Sanghajnál, ott még inkább használják ezeket a gyógymódokat.

- Van egy számomra furcsa dolog a kínai gyógyászatban. Hideg és meleg ételekről beszélnek, de nem az élelmiszerek hőmérsékletét értik ezalatt.
Nagyon egyszerű szerintem az uborka vagy a görögdinnye példája. Görögdinnyét nyáron jó enni, mert érzi az ember, hogy nagyon jól lehűt belülről. A melegre viszont jó példa a hagyma, a fokhagyma vagy a gyömbér. Ezek az ételek melegséget váltanak ki. Ezeknek az alapanyagoknak a kiegyensúlyozottságára kell törekedni a kínai gyógyászat szerint. Például a múltkor kicsit megfáztam, és akkor úgy éreztem, hogy semmi se jó, a hideg, meleg szaladgált bennem. Ez egy jelzés, hogy pihenj, állj meg, ne feszítsd túl a testedet. Utána már érzed, hogy mit kívánsz. Nekem melegség érzésem volt, úgyhogy próbáltam magam ételekkel hűteni. Ez mindig az érzésektől függ.
Figyelni kell a saját testedre?
Igen. Ez az első, hogy figyelj magadra. Ami a kínai tanításban nagyon fontos, hogy mindenki magának a legjobb orvosa. Mert te érzed, hogy neked mire van szükséged. Maximum az ember még a gyerekét látja így. Ha reggel tükörbe nézel, már sok mindent észrevehetsz magadon. Sok mindent le lehet olvasni a nyelvről, a szemről, arcról, bőrről, körmökről. Szerintem ez fantasztikus.
Vannak olyan élelmiszerek, amelyek egészségesek, és csak itt Kínában ismerted meg őket?
Például a kínai datolyáról úgy tartják, hogy az a hosszú élet titka. Ha naponta pár szemet megeszik az ember, az nagyon jót tesz. Megkérdeztek nagyon idős embereket, hogy mi az ő hosszú, egészséges életük titka, és a legtöbb ember ezt a datolyát emlegette. Az ezüstfül gomba nagyon jó a bőrnek és az ízületi problémákra. A kínaiak ezt eszik is. Nem jó ízű, de eszik. Az itteniek többsége tudja, mi mire jó, például a jam gyökér a vesét támogatja, és ez szerintük nagyon fontos. A vese és a gyomor működése nekik a legfontosabb.
- Vannak más szokásaik is, amelyeket egészségesnek tartasz?
- Sokszor látni, ahogy csapkodják a karjukat, ezzel stimulálják a testüket, az egész keringésüket. Ez eléggé hangos tud lenni, de nem fáj. Vagy két percig ütögetik magukat, vagy százszor, kétszázszor. A szomszédunk, egy néni ezt csinálja reggel hatkor. Nagyon érdekes, bár engem egy kicsit zavar a hangja, mert akkor szoktam jógázni. De más módszereik is vannak a vérkeringés stimulálására, például a kaparás vagy a köpölyözés. A köpölyözést azért is csinálják, hogy megszüntesse a blokkokat, mert a blokkok miatt nem áramlik a csí. Mi ezt keringésnek mondjuk, de ők ezt már évezredek óta tudják a megfigyeléseikből.
- Mit tanácsolsz azoknak, akik szkeptikusak a kínai gyógyászattal kapcsolatban?
- Egy doktornő, akitől most tanulok, azt ajánlja, hogy fokhagymát mézbe vagy ecetbe áztassunk be, mert az nagyon jó bronchitisre. Mondtam anyukámnak, aki már nyolcvan éven fölül van, hogy próbálja ki ő is. És akkor neki eszébe jutott, hogy az ő apukája is foghagymát áztatott valamibe. Az az igazság, hogy szerintem ezeket a dolgokat régen nálunk is használták. Csak valahogy elfelejtődött, és ezt kellene visszahozni. Én látom a párhuzamot. Például otthon Gyuri bácsi is ezt csinálja, csak ő az otthoni gyógynövényekkel, itt mg nyilván az itteniekkel gyógyítanak.
- Milyen egyéb technikák vannak, amivel támogathatjuk a testünk harmonikus működését?
- Nagyon fontos még a légzés, amire mi nem fordítunk túl nagy figyelmet. A kínaiak meg amikor csapkodnak vagy tajcsiznak, különösen figyelnek rá. Amit én nagyon szeretek a kínai gyógyászatban, hogy azt tanítja, erősítsük magunkat. Nyugaton is elterjedt már, hogy tisztítsuk magunkat, azonban ez önmagában nem elég. Persze a tisztítás is fontos, bár van ehhez kapcsolódóan olyan szokásuk a kínaiaknak, amit én nem szeretek, ez a köpködés
- Ezt is azért csinálják, hogy megtisztuljanak?
- Igen, mert szerintük a lerakódást, ami a torokban felgyűlik, azt nem szabad lenyelni, annak ki kell jönni.
- Szerinted mi a legfontosabb, amit meg kellene tanulnunk a kínai gyógyászatból?
- Semmit sem szabad mértéktelenül csinálni. Úgy látom, hogy nyugaton mindig elmegyünk a szélsőségekbe, valami mindig vagy nagyon sok, vagy nagyon kevés, a középutat nehéz megtalálni. A jin és jangnak is ez a lényege, az egyikben benne van a másik, állandó változásban és egyensúlyban. Mert ha az egyik dominál, akkor biztos valami probléma lesz, és abból jönnek a betegségek. A kínai gyógyászat lényege a természettel és az univerzummal való együttélés. Az egész életet ehhez kell igazítani.