Az egy vásárlóra jutó átlagos mennyiség a ritkuló beszerzések miatt enyhén csökkent, azonban a vásárlók száma ehhez hasonló mértékben bővült, azaz az újonnan meghódított fogyasztók kompenzálni tudták a vásárlók mértékletesebb fogyasztását. A megvásárolt bor mennyisége így stabil volt, de a forgalom az alacsonyabb átlagár hatására csökkent.
A vizsgált hat hónap alatt majd minden második magyar háztartás (56 százalék) vásárolt bort otthoni fogyasztásra: egy háztartás átlagosan 14 litert, alkalmanként jellemzően 2 palacknyit (átlagosan 1,7 litert) és 8 alkalommal. A kategória literenkénti átlagára 556 forint volt. így egy átlagos háztartás összesen 7900 forint körüli összeget költött borra.
A vörösbor a legkedveltebb, az januártól júniusig négyből három borvásárlónak legalább egyszer erre esett a választása. Ízviláguk szerint a száraz borok a legkedveltebbek, bár a félédesek is népszerűek. A fehérborok elsősorban a rosé boroktól tudtak fogyasztókat hódítani, piaci részesedésüket ezek kárára tudták növelni az első félévben.
Bort a háztartások főleg a modern kereskedelmi csatornákban vesznek: kiemelkedő szerep jut a legnagyobb részesedéssel rendelkező hipermarketnek, a másik zászlóshajó, a diszkont csatorna. Új fejlemény, hogy a diszkontok mennyiségi piacrészüket 5 százalékponttal tudták növelni a többi modern kereskedelmi csatorna rovására.
Az adatok azt sugallják, hogy a borfogyasztás ma Magyarországon összefügg a jövedelmi státusszal. Minél kedvezőbbek egy háztartás anyagi viszonyai, annál valószínűbb, hogy az a háztartás vásárol bort: a legmagasabb jövedelmi szinten ez tízből hat háztartást, míg a legalacsonyabb jövedelmi szinten tízből mintegy négy háztartást jelent. Az adatok arra is rámutatnak, hogy a magasabb jövedelmű háztartások körében legkedveltebb a vörösbor és a rozé.
