Kívül-belül
A Bambi 1961. május 1-jén nyitott meg a Bem téren, a Frankel Leó utca és a Fekete Sas utca sarkán található épület árkádos földszinti részén. Bár sokan hiszik, hogy a hely a nevét a korban divatos Bambi üdítő italról kapta, ám ez fals információ, a névadó valójában a rajzfilmeseket is megihlető őz volt.
A presszónak is otthont adó épület 1959-ben készült el, és mivel az építést az Országos Takarékpénztár finanszírozta, ezért OTP-háznak is nevezik.
Tervezésében több, a korszakban elismert szakember vett részt; egyikőjük például Mináry Olga volt, az első női Ybl-díjas építész, idősebb Janáky István szintén Ybl-díjas építész, pedig a margitszigeti Palatinus strandfürdő Bauhaus belépő csarnokának és kiszolgáló épületeinek megálmodója volt. Maga az épület az egyik a magyar késő modern építészet egyik legsikerültebb alkotása.
Nemcsak az épület, de az annak helyet adó telek is híres: az előzőleg itt álló, de a második világháborúban megsérült és lebontásra ítélt bérházban lakott Fedák Sári színésznő. Fedáknál gyakran megfordult a közelben lakó Molnár Ferenc író, ami nem meglepő, hiszen a férje volt. Együtt viszont sosem éltek itt, mert Molnár azt vallotta: „A házastársaknak feltétlenül külön szobában kell lakni. Még jobb: külön lakásban; a legesleghelyesebb: külön városban."
A belső helyiség főfalát egy vízivárosi jeleneteket ábrázoló majolika díszíti. Eredetét illetően két változat s tartja magát: egyesek Gorka Líviának, mások Erdély Miklósnak tulajdonítják a képet. Bármelyik is legyen igaz, dicsőségére válik a Bambinak – olvasható a gasztroregesz.blog.hu megemlékező összeállításában.
Üzemeltetők, tulajok, felszolgálók, pincérnők
Az utolsó, és egyben a jelenlegi tulajdonos-üzemeltető Oszfolk Ottóné 1968-ban, 14 évesen, tanulóként került a Bambiba. Abban az időben Füzy Pálnénak hívták az üzletvezetőt, aki ismert alakja volt a szakmának, „évtizedeket töltött a legkülönfélébb eladóhelyeken: áruházakban, boltokban, presszókban, kisvendéglőkben, bárokban, kopott italmérésekben és elegáns szállodákban” – írja róla 1975-ben az Esti Hírlap. Gazdag vendéglátós tapasztalatait A vendég száz arca című könyvében örökítette meg.
Törzsvendégek
Az elmúlt hatvan évben rengetegen megfordultak a Bambiban.
Rendszeresen beugrott például egy-egy konyakra Gobbi Hilda színésznő, de törzsvendégnek számított Petri György költő, később pedig Péterfy Bori is.
Voltak azonban talán még náluk is különlegesebb vendégek. Például Bezerédj Mária Ottília grófnő. „Az államosítás után kegyelemkenyéren élt, bár évente kétszer kapott némi valutát távol élő rokonaitól. Akkor viszont úgy osztogatta a százas borravalót, mint egy igazi, bőkezű grófnő” – írja róla Tyápay Katalin 1993-ban a Népszabadságban. Egy másik történet szerint „fizetésnapokon” még azt is megengedte magának, hogy taxival érkezzen háromutcányira található otthonából.
Dominó, sakk, beggamon és könyvdiszkó
A dominósok, sakkozók, „beggamonozó” társaságok már rég kultikus státuszba léptek, ha egyszer sor kerül rá, a Bambit bizonyosan velük együtt fogják műemlékké nyilvánítani.
Kevésbé közismert viszont, hogy főleg a 60-as években a hely egyfajta művelődési ház szerepet is betöltött. Rendszeresen otthont adott irodalmi szeánszoknak, a hétvégeken megrendezett előadói esteken pedig fellépett többek között Bodrogi Gyula, Voith Ági, Kabos László és Kibédi Ervin.
1979 szeptemberben, a KISZ által szervezett Ifjúsági könyvnapok keretében egy éjszakára egyenesen könyvdiszkóvá változott a Bambi.
A Népművelés című folyóirat így számolt be egy másik, hasonló eseményről: „Mindenki befizette a szokásos húsz forint belépőt, de most nem belépőjegyet, hanem egy könyvet kapott érte: a Minerva zsebkönyvek sorozatból Benedek Marcell Világirodalom című művét. Minden a megszokott formában ment: szólt a zene, táncoltak.”
A legendás fekete
1961-től, vagyis a nyitástól egészen 2009-ig Boros Gézáné volt a kávéfelelős, ő főzte a vendégeknek a feketét. 84 évesen ment nyugdíjba. „Nemhiába végzett Zsuzsika kávéfőző-tanfolyamot az Észak-Budai Vendéglátó Vállalat jóvoltából, a kisujjában volt a szakma. A dupla az hat gramm volt, egy szemmel sem kevesebb.” A kávé 1961-ben 3,20 forintba, 1999-ben 60 forintba, 2011-ben, vagyis az 50. évfordulón 220 forintba került.
