Az első, ferde réteg: 2,5 dl tejet, 2,5 dl tejszínt, kevés cukrot, olvasztott csokoládét forrásig melegítettünk, majd a kis lábast a tűzről levéve 7 dkg zselatint ( 1/2 deci hideg vízben feloldva ) beleöntöttünk. Amint megvan a művelet, a ferdén állított talpas, boros poharainkba öntjük egy tölcsérrel a csokis kombót, majd várunk addig - míg meg nem dermed a cucc.
Jöhet a második, immáron már vízszintes réteg, a diós verzió: Ugyanaz mint az előbb, de darált dióval. Ezt már a hideg teraszon tölcsérezem a poharakba - majd hagyom hűlni őket.
Harmadik réteg: karamell, amely egyszerűen cukor karamellizálásából készült - és a művelet ugyanaz, mint az előbb.
És a vége, a negyedik réteg: Sima tejszínes, kevés vaníliás cukorral.
Tálalás előtt csokoládét lereszelek rá. Látványos, de elég időigényes desszert - ugyanis a rétegek közötti dermedési folyamat nem egy-két perc.
Zoltán blogján több receptet is találtok.