Az 500, 16 és 35 év közötti budapesti fiatal gasztronómiai szokásait vizsgálva kiderült, hogy az ifjabb korosztály szeret főzni: 71%-uk hetente többször is fakanalat ragad, 85% pedig szeretné fejleszteni a tudását. Ez ellentétes a nemzetközi trendekkel, a fejlett világban egyre inkább visszaszorul az otthoni főzés, és a gyorsan elérhető táplálkozási lehetőségek dominálnak, manapság többen néznek főzőműsorokat és instagramos ételfotókat, mint amennyien főznek.
A fiatalok leginkább a nemzetközi ételeket szeretik, ezt követi a házias, majd a magyaros vonal, a fine dining és a gyorséttermi ételek viszont kevésbé népszerűek, harmada-negyede az érdeklődés irántuk, mint például a nemzetközi ételek iránt.
A legtöbben (40%), havonta 1-2 alkalommal járnak étterembe, és mindössze 2% nem szokott egyáltalán étterembe menni. Vásárlásaikat főként a szupermarketekben és a piacon intézik, de ha tehetnék, legszívesebben piacra járnának, szupermarketbe és élelmiszerláncokba viszont alig, a kisboltok és éjjel-nappal nyitva tartó boltok pedig csak 1%-os támogatottságot kaptak!
Sokak szerint az édesség és az egyéb rágcsálnivalók tarolnak, ha fiatalokról van szó, de nem: a megkérdezettek főként zöldséget és gyümölcsöt vásárolnak, majd a tej, hús és a pékáru áll a listán, mindössze minden ötödik megkérdezett vásárol csak édességet, még ruhát, elektronikai cikkeket is többen vesznek már, mint édességet. A megkérdezettek 10% vásárol csak 20.000 Ft alatt élelmiszert havonta, a fennmaradó csoportok nagyjából hasonló 30%-os arányban költenek 20-30 000 Ft, 30-40 000 Ft között és 40 000 Ft felett.
Azt is gondolnánk, hogy a fiatalok szívesen rendelik házhoz az élelmiszereket, de ezt cáfolják az adatok, 68%-uk soha nem rendel online élelmiszert.
Sokak fejében a piacok inkább az idősebb korosztályhoz kapcsolódnak, ez azonban nagyot változott az utóbbi időben. De mivel magyarázható a fiatalok látványos nyitása? Egyrészt egyre egészségtudatosabban élünk, melynek egyik alappillére a jó minőségű termékek megvásárlása, amelyeket talán a piacról tudunk a legkönnyebben beszerezni, hasonlóan az őstermelők áruihoz. A sokat emlegetett gasztroforradalom, a gasztrobloggerek népszerűsége is kedvet csinált a főzéshez, amihez az alapanyagokat szintén be lehet piacról is szerezni. A színes forgatag, a rengeteg illat, a hangulatos beszélgetések kellemes környezetet is kínálnak a vásárláshoz. Tehát míg a piacot korábban az idősebb korosztálynak címkézték, ma már nemhogy nem ciki, de egyenesen divat. Olyannyira, hogy a megkérdezettek 95%-a jár piacra!
Ezt tükrözi a Fény Utcai Piac „Ahol minden vásárlás fesztivál” szlogenje is. Az utóbbi években a Belvárosi Piac is egyfajta gasztroparadicsommá vált, nemrég Széll Tamás is standot nyitott, a biopiacokon sorban állnak a legjobb portékákért, a ritka biohúsokért, és a többi pesti és budai piac is népszerű.
Békásmegyeren hamarosan 5 milliárdos piacberuházás indul, és jelzés értékű, hogy a Fény Utcai Piacon is sok a külföldi és a fiatal, mert a népszerű termékek mellett olyan különlegességeket találhatnak, amelyek máshol nem, vagy csak korlátozottan fellelhetők.
A Fény Utcai Piacra a vásárlók például havi 1-2 alkalommal térnek be, de a megkérdezettek 30%-a hetente is útba ejti, a leglelkesebbek pedig hetente 2-4 alkalommal is odalátogatnak, egyre többen közülük fiatalok. A válaszadók fontosnak tartják, hogy útba essen a piac, és széles legyen a kínálat, illetve természetesen az árak sem mellékesek. Pozitívum, ha az árusokkal közvetlen kapcsolatot tudnak kialakítani, legyen bizalmi viszony. Egy korábbi kutatás szerint a Fény Utcai Piacon az emberek 69%-ának vannak olyan árusaik, akikre esküsznek.
