Kezdjük először is azzal, egyáltalán mi a farsang?
Farsang a vízkereszttől a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tartó időszakot jelenti, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. Maga a szó a bajor-osztrák „vaschang” szóból származik, amely fogalom a középkorban a böjttel függött össze, a böjt napját megelőző éjszaka elnevezése volt.
A keresztény hagyományok szerint a pap vízkeresztkor megszenteli a tömjént és a vizet - ez utóbbiból a hívek is vihetnek haza -, és meghinthetik vele otthonukat, megtisztítva és megáldva azt. Vízkereszthez ma már leginkább az a hagyomány kötődik, hogy eddig, vagyis január 6-ig kell lebontani a karácsonyfát. (Vízkeresztről egyébként részletesen ebben a cikkünkben írtunk.)
A téltemetés és a tavasz várásának ünnepe, vagyis a farsang idén január 6-tól február 17-ig tart.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos esküvői szezon, mivel a húsvéti böjt időszakában már nem volt szabad menyegzőt tartani.
A szokások és hiedelmek szempontjából azonban többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A legtöbb hagyomány húshagyó keddig tartó három utolsó farsangi napra, más néven „farsang farkára” vonatkoznak. Ez egyben a báli és karneváli időszak, ekkor rendezik a méltán híres riói és velencei karnevált, Magyarországon pedig ekkor van a mohácsi busójárás.
A napokban jelentett be Rió polgármestere, Eduardo Paes, hogy járványhelyzet miatt áttették nyárra az eredetileg február 12-17 között tervezett rendezvényt.
A busójárás, téltemetés szokásai mind a gonosz tél elűzését jelképezték. A tél és a tavasz küzdelmét jelmezekbe bújt emberek játszották el. Természetesen a tavasz lett a győztes, és a tél elbujdosott szégyenében. Sok helyen a telet jelképező szalmabábu elégetésével vettek búcsút a hosszú téltől.
Álesküvő és maszkok
Farsangvasánapon a legények kalapjukra tűzték a kiválasztott lányok bokrétáját. De aki pártában maradt, megjárta. Régen farsangkor ugyanis álesküvőket is rendeztek, a pár nélkül maradt lányokat pedig játékosan kicsúfolták. Úgy tartották, hogyha valaki nem akar férjhez menni, az bűn. Farsanghétfőn volt az asszonyok bálja, akik ilyenkor úgy mulathattak, mint a férfiak. Szokás volt még a tyúkverőzés, amelynek során a fiatalok házról házra jártak, táncoltak, verseltek, amiért ételeket kaptak cserébe. A mai napig fennmaradt leghíresebb farsangi szokás a jelmezbe bújás. Farsang ünnepéhez kötődik Magyarországon a népi színjátszás kialakulása. A különféle maszkos alakoskodásokból nőttek aztán ki a dramatikus játékok, amelyekben tipikus alakokat személyesítettek meg.
A bőség szimbólumai
A farsangi szokásokra jellemző volt a bőséges étkezés. Húshagyó kedden éjfélkor abbamaradtak a mulatságok, és hamvazószerdán kezdetét vette a húsvéti böjt. A hamvazószerda utáni csütörtökön viszont egyetlen egy napra felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradékokat megehessék. Ezt a napot zabáló, tobzódó, vagy torkos csütörtöknek (2021.02.18.) hívták.
A farsang a bőség szimbóluma, amelyhez Magyarországon a kocsonya és a káposzta fogyasztása is hozzátartozik. A farsangi időszak legjellemzőbb édessége a farsangi fánk. Magyarországon a fánk a XIX. század környékén lett ismert, és egybeforrt az éve eleji mulatságokkal. A legismertebb közülők a farsangi fánk a szalagos fánk. Ha kedvet kaptál fánkot készíteni, mutatunk hozzá egy remek receptet, amelyért kattints ide!
