Biztos vagyok abban, hogy mindenki tisztában van azzal: a növényvásárlás első és legfontosabb szempontja, hogy csak megbízható helyről szerezzünk be mindent. Remélem, fel sem merül, hogy a nagy értékű dísznövényeket egy útszéli árustól szerezzük be. Ha néhány száz forintos növénykéket veszünk, akkor is érdemes kertészetben vásárolni, mert az senkinek nem hiányzik, hogy a pár száz forintos egynyári virággal vigyünk be valamilyen kellemetlen fertőzést a kertbe. A kertészetekben a szakemberek mindig ügyelnek arra, hogy csak egészséges növényeket értékesítsenek. A növény származási helye sem mellékes: a helyi termelőktől vásárolt, helyben nevelt növények jobban alkalmazkodtak a lokális mikroklímához, mint a messziről, gyakran kontinensnyi távolságról érkezett társaik.
Bár a gyakorlatban a teljes tenyészidőszakban telepítünk dísznövényeket, a tavaszi és az őszi hónapok az ideálisak a növények ültetésére. Az időpont megválasztása mindig az adott növény élettani folyamatainak függvénye. Aki tavasszal ülteti ki a kétnyári árvácskát, az egész nyáron hiába várhatja a virágot. A gyönyörű borzaskatát, viszont tavasszal KELL ültetni. Fontos tudni, hogy az ültetés után sok növényünk, például a fűszernövényeink többsége is, nagyon érzékeny a fagyokra. Ezért a fagyosszentekig (Pongrác, Szervác, Bonifác), azaz május 12-14-ig a kiültetett növényeket érdemes fagy ellen védeni – vagy pedig várni addig a kiültetéssel.
Szintén nem mindegy, hogy milyen talajba ültetjük a növényünket. Magam is nagyon mutatósnak tartom a magnóliát, és szívesen ültetnék a konyha elé, de a liliomfa a savanyú talajt szereti, nálam viszont az előkertben lúgos a talaj kémhatása. Hogy neked otthon milyen talajod van, arról egyszerűen meggyőződhetsz, tegyél egy csészébe egy korty ecetet és szórj bele egy kicsit a talajból.
Májusban már kellemesebb feladatokra koncentrálhatunk az áprilisi nagytakarítás után: ideje díszbe öltöztetni, kényelmessé varázsolni az udvart, a balkont, a szaletlit. Így a nyár kezdeté-re már hátradőlve élvezhetjük a hosszúra nyúló estéket.
Az új növény kiválasztásánál alapszabály, hogy ne a kertet alakítsd a növényedhez, hanem a kerthez keress megfelelő fajtát, azaz a már meglévő adottságokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. A mélyárnyékba, nagyobb lombos fák alá például hiába ültetsz „árnyéktűrő” növényt, még a leggondosabb ápolás mellett sem fog úgy mutatni, mint naposabb helyen. Ez alól is van néhány kivétel, mint például a kis meténg, egy kedves, szerény igényű, de mutatós, kék virágú növényke, amely a mély árnyékban, még fák alatt is virágzik.
A növény igényei mellett győződjünk meg arról is, hogy milyen hatással lehet az új növényünk a környezetére. A manapság népszerű babérmeggy például mérgező, mind a levele, mind a termése ciántartalmú. A sövénynek is gyönyörű tűztövis pedig - a nevéhez méltón – olyan hegyes tüskéket növeszt, hogy még tapasztalt kertészek még védőkesztyűben is csak óvatosan közelítik meg. Ha kerítés mellé ültetjük, akkor gondoskodjunk a kerítés mellett elhaladó hölgyeknek mindig kéznél lévő tartalékharisnyáról – vagy nyírjuk rendszeresen. Itt érdemes kiemelni, hogy a gyakran „törpe” növésűként emlegetett hibridek sem igazi „törpék”, csak növekedésük lassabb társaikénál. Ezért a növény kiválasztásánál mindig vegyük figyelembe ne csak azt, hogy a vásárláskor mekkora, hanem azt is, hogy mekkora lesz.
Ha a növény még nem is hozza a legjobb formáját – ez egyébként különösen a korai, vagy kései kiültetéseknél nem szokatlan, amiatt nem érdemes aggódni. De ha a levelein elszíneződések látszanak, vagy a felszínük matt, a szár halovány, esetleg szokatlanul megnyúlt, akkor sok időt tölthetett kellemetlen helyen. Ettől még ezek a növények odafigyeléssel és törődéssel gyönyörűvé tehetőek, a gondoskodást meghálálják, de ha teljes árat akar elkérni értük a kereskedő, akkor nem kötünk tisztességes üzletet. Viszont ha a levelek összepöndörödtek, vagy barnás-vöröses foltok vannak rajtuk, esetleg a levél fonákján fehér lisztszerű bevonat van, vagy a levél tapintásra ragacsos, akkor ne csak azt a növényt, de a kertészetet is hagyjuk ott.
A növény a föld alatt
Amikor bármilyen növényt vásárolunk, ne csak arra ügyeljünk, hogy a föld feletti részei gyönyörűek legyenek. A gyökérzet állapotának megvizsgálása legalább olyan fontos, ezért ne habozzunk akár óvatosan a konténerből ki is emelni a növényünket. Amennyiben a növényünk nem nagyon vízigényes, vagy nem közvetlenül locsolás után nézzük, nem jó jel, ha föld helyett sárban van a gyökérzet. Ha ehhez ráadásul enyhe rohadásszag is társul, akkor a növényünket rendszeresen túlöntözték és gyökérzetén a bomlás első jelei mutatkoznak, különösen ha a növény „kornyadozik”, lógatja a leveleit és esetleg a virágját, illetve a leveleken sárgás elszíneződés figyelhető meg. Ha a cserépből kivett föld tapintásra nem nedves, az nem jelen automatikusan bajt, ha a növény egészséges. Viszont ha a porzik összeszáradt a föld, akkor valószínűleg régóta nem kapott vizet a növényünk, ami gondokat jelenhet.
Gyakran látni, hogy apró muslicaszerű rovarok szállonganak a növény körül, ebben az esetben a virágföld árnyékszúnyogok lárváival fertőzött. Ezek a kártevők különösen a szobanövényeket támadják és csak nagyon nehezen lehet tőlük megszabadulni - a kerti példányokat sem vetik meg, de a szabadban a hasznos barátaink, más rovarok és állatok gyorsan megszabadítanak minket tőlük. Ezért érdemes a fertőzött szobanövényeket is a szabadba helyezni.
(Forrás: zoldgyep.hu)
