Ha csorba, törött, még ne dobd ki! Minden kapcsolat menthető…

Instant és egyben intim kapcsolatok nincsenek. Ahogy a zsírégetés is nehézségekkel jár, és nem mindig mosolyra késztető, inkább fogszorító elfoglaltság – viszont az eredmény garantált –, a párkapcsolati konfliktusok megoldása is munkás és sokszor fárasztó dolog. Két ember szükséges hozzá, illetve az ő kitartásuk, a döntésük, hogy együtt megoldják! Közhelyesen hangzik, mégis így van: minden kapcsolatban lesznek, vannak hullámok, mélyebbek-sekélyebbek, ami persze teljesen természetes.

A párkapcsolatnak léteznek kikerülhetetlen szakaszai, lépései, amelyeket, ha tartós és intim együttlétre vágyunk, szükséges közösen megélni. A párkapcsolat szakaszokra bomlik, amit nem lehet élesen elhatárolni egymástól, de mivel a kapcsolat folyamatosan változik és él, a szakaszok megélése elkerülhetetlen.

1. Az első a szimbiózis szakasza. Ez a mindannyiunk által vágyott szakasz, a rózsaszín felhő szakasza. Ez az időszak a nagybetűs MI időszaka. A „nem tudok nélküled élni” érzések és a „minden percben hiányzik” mondatok jellemzik. Megszűnik a külvilág, a hasonlóságok erősödnek fel, a különbségek – ha egyáltalán észrevesszük – csak még vonzóbbá teszik párunkat. Gyakoriak az ölelések, az odabújásuk, hatalmas az igény a testi kapcsolatra, beleértve a szexualitást is. Minden percben tudni akarunk a másikról, ha nem ír azonnal, már elszomorodunk.
Két elakadás lehet ebben a szakaszban: az egyik a szimbiózisban maradás, összeolvadás veszélye, a másik a sokak által már legalább egyszer megélt „se veled, se nélküled” viszony kialakulása, ami óriási energiát igényel mindkét fél részéről, és hosszú távon felemészti a párt.

2. A következő a leválás vagy differenciálódás szakasza, ahol kezdenek kijönni a különbségek, megkezdődik a másik fél reális értékelése. Jó esetben a másik fél elfogadásával végződik, azonban sok párnál elakadás jelentkezik ebben a fázisban. Jellemző, hogy elfogadás helyett a pár megreked egymás megváltoztatásában, és kitartóan harcolnak azért, hogy a másik fél a saját elképzelésük szerint formálódjon.

3. A gyakorlás szakaszába érve a párban felerősödik a kapcsolatból való kitekintés, saját magunk megmutatása, megmérettetése a világban. Fontos lesz újra a külvilágtól kapott visszajelzés. Ebbe a szakaszba a tartósan együtt élő párok jutnak el. Igény támad a függetlenségre, csökken a megértés és a figyelem a partner iránt. Az „újra önmagam akarok lenni!” felkiáltás jellemzi. A legtöbb párkapcsolati probléma ezt a szakaszt jellemzi, sokan ebben az időszakban fordulnak szakemberhez.

4. Az utolsó szakasz az újraközeledés, amit a meghittség és összetartozás jellemez. Már nem akarják egymást megváltoztatni, elfogadják a társukat olyannak, amilyen. Nincsenek játszmák, biztonság és elfogadás a domináló a kapcsolatban.

Minden szakaszban tapasztalható gyakori jelenség, hogy amint egy kisebb probléma adódik, megszakad a kapcsolat, majd jön egy következő, ahol aztán kísértetiesen ugyanaz történik. Érdemes elgondolkodnunk azon, mi az ami ismétlődik kapcsolatainkban, melyek azok a konfliktusok, amelyek esetleg minden kapcsolatunkban jelen voltak?

A kapcsolatunkat nem lenne szabad „eldobni”, mert lemerült benne az elem, vagy mert letörött a széle. Nehézségek, megoldásra váró helyzetek mindig akadnak. Mindkét fél akaratára és kitartására szükség van a szituációk megoldásában. Elmélyíteni és erősíteni a kapcsolatot csak úgy lehet, ha teszünk érte.

Itt azonban fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy nem minden kapcsolat menthető. Bizony, vannak menthetetlen kapcsolatok, amelyekben bármennyire is szeretnénk, ha újra jelen lenne életünkben a romantika, az intimitás, az egyik vagy másik fél nem tud, vagy nem akar már változni. A párterápia célja a békés különválás is lehet.

A párkapcsolat dinamikája hasonlít a kisgyermek és anyja viszonyának fejlődésére; olyannyira, hogy egy jó kapcsolat gyógyító hatással lehet a gyermekkori lelki sérülésekre is. A jól működő kapcsolat ismertető jegyei:
● megtartom a magam és a másik határait, amit tiszteletben tartok,
● vállalom a kapcsolattal együtt járó sebezhetőséget és kockázatot,
● az intim kapcsolatban együtt van jelen a személyesség, a szenvedély,
● a testi kapcsolat a meghittséggel együtt fejlődik,
● merünk önmagunk lenni a kapcsolatban, természetesen viselkedünk.

Egy párkapcsolat nem statikus állapot, folyamatosan fejlődik, ahogy jó esetben a benne lévők is ugyanezt teszik. Ha elakadtunk, ha egyedül már nem megy, és mégsem szeretnénk feladni, érdemes szakember segítségét kérni. (Forrás: pszichologuskereso.hu)