- Az iskolai erőszak nemcsak a fizikai atrocitásokat, bántalmazásokat jelenti, hiszen ide tartoznak az olyan verbális formái is, mint a kiközösítés, a csúfolás, vagy a napjainkban egyre nagyobb teret kapó online zaklatás is – magyarázza Kovács Ildikó önvédelmi szakértő. Szerinte a gyerekek sok esetben nem mernek szólni erről, viselkedésük megváltozása azonban beszédes lehet.
- A nyitott gyerekből zárkózott lesz, az alapvetően is introvertált iskolás pedig dühkitörésekkel jelezhet. Tipikus az is, hogy megborul a nyugodt alvása: éjszaka felriad, álmában sír, kisiskolás esetében pedig akár be is pisilhet – teszi hozzá a szakértő, aki úgy véli, ennek oka az, hogy a gyermekek a napközben őket ért traumákat éjszaka dolgozzák fel.
A bántalmazások következményei azonban nappal is egyértelműek: beszédben előjön egy dadogás, tikkel, rágja a körmét, vagy tépkedi a haját. A szakértő szerint éppen ezért rendkívül fontos, hogy folyamatosan figyeljük gyermekünket és gyakran beszélgessünk arról, mi történt vele az iskolában, hogyan érzi magát, mi okozza a belső feszültséget.
Kommunikáció + együttműködés = megelőzés
Kovács Ildikó meggyőződése, hogy nemcsak szülő-gyermek kommunikációra van szükség az iskolai erőszak megfékezéséhez, hanem a pedagógusokkal való együttműködés is éppen olyan fontos.
- Egyeztessünk a tanárokkal, tanítókkal arról, hogyan telik a gyermekünk napja az iskolában, kikkel játszik mostanában. Ha egy korábbi barátság megromlik, tájékozódjunk róla, mi lehetett ennek az oka, volt-e köztük konfliktus. Ha egy korábbi barátság megromlik, tájékozódjunk róla, mi lehetett ennek az oka, volt-e köztük konfliktus. Beszéljünk arról, hogy ha a gyermekünk mindig a társaság középpontja volt, mi az oka annak, hogy mostanában inkább egyedül játszik - magyarázza a szakértő. Hozzáteszi, a meglévő információk alapján aztán dönthetünk arról, hogy a beszélgetések elegendők-e a gyermek számára, vagy érdemesnek tartjuk az alapvető önvédelmi ismeretek elsajátítását is.
- A gyermekek önvédelmi oktatása minden esetben játékos formában, szerepjátékok segítségével történik. Ezeken az alkalmakon a feladatunk az, hogy megtanítsuk az iskolásoknak azt, hogyan kezeljék a verbális és non-verbális konfliktusokat, és magabiztossá tegyük őket – húzza alá. Kovács Ildikó tapasztalata szerint már akár három-négy önvédelmi edzést követően is képessé tud válni a gyermek arra, hogy saját maga oldja meg az iskolai problémáit.
Tévhitek az önvédelemmel kapcsolatban
- Természetesen előfordulhat sajnos az is, hogy a probléma elfajul. Ekkor a gyerekeknek már nem csak azt kell elsajátítaniuk, hogyan tolják el maguktól a támadójukat, hanem meg kell tanulniuk néhány védekező technikát is. Meg kell tudnia védeni az arcát például akkor, ha pofont kapna, de szintén meg kell tanulnia helyesen esni, és kiszabadulni például a szorításból – fűzi hozzá a szakértő.
A szülők és a gyermekek sok esetben attól tartanak, hogy ha visszaüt, vagy aktívan ellenáll a bántalmazásnak, akkor legközelebb nagyobbat fog kapni a gyermek. A szakértő szerint azonban a valóságban sokkal gyakoribb az, hogy a bántalmazást tűrő gyermeket sokkal intenzívebben bántalmazzák később. Éppen ezért nem győzi hangsúlyozni, hogy már az iskolásoknak is ki kell tudniuk jelölniük az „énhatáraikat”, meg kell, hogy tudják mutatni: velük ezt nem lehet megtenni!
-
- Kép: noionvedelem.hu
Mindannyian tudjuk, mennyire fontos, hogy biztonságban érezzük magunkat az utcán. Kevesen vannak azonban, akik olyannyira tudatosak ezen a téren, hogy legalább néhány hónapos önvédelmi oktatáson részt vegyenek – mondja Kovács Ildikó női önvédelmi oktató. A szakértő úgy véli, az újraélesztéshez hasonlóan életet menthet az is, ha képesek vagyunk megvédeni magunkat.
