Lokodi Ákos séf újra a porondon – gördülő grill-cirkusz

Lokodi Ákos évtizedekig a család, a barátok és persze a maga kedvére főzött. 40 éves koráig alkalmazott grafikusként dolgozott. Aztán egy barátja, aki már többször is evett a főztjéből, felkérte, legyen ő az induló éttermének séfje. Csak ezért végzete el a szakács iskolát. Új bisztrójában kirobbanó ízekkel találkozhatunk, szó sincs unalmas „strand-kajáról”, elcsépelt fogásokról. Kíváncsi voltam legújabb mutatványára. A Balaton parton beszélgettünk.

Mi volt az első étel, amit magad készítettél?

Általános iskola negyedik osztályában volt az első kísérletem, amikor édesanyám születésnapjára szerettem volna meglepetést csinálni. Kitaláltam, hogy lángost fogok sütni, mert az egyszerű. Hittem én. A meglepetés sikerült, mert lángokban állt a gáztűzhely, lobogva égő olajjal a plafonig. Két hétig büntetésből nem volt se’ tévé, se’ játszótér. Ez volt az első maradandó „főzés” élményem. Tulajdonképpen én mindig a konyha környékén sündörögtem. Azt szoktam mondani, hogy szakácsnak születtem, csak volt egy kis közjáték, mire azzá lettem szakmailag is, merthogy későn érő típus vagyok. 14 éve foglalkozom csak hivatásszerűen a főzéssel.

Az én első kulináris emlékem veled kapcsolatban egy fenséges paprikakrém volt. Te találtad ki?     

Igen, ez a Paprissimo mártás. Mindig vonzott, hogy valami olyasmit találjak ki, amit más még nem. Ennek a mártásnak a receptjét konkrétan megálmodtam. Reggel mondtam a feleségemnek, megyek a piacra friss zöldségekért, mert egy új recept van a fejemben. Elég furcsán nézett rám. Ebből lett a Paprissimo. Borbás Marcsi is megkeresett, a műsorában bemutattak engem és a mártást. Aztán az Agrármarketing Ügynökség nemzetközi kiállításra vitte a Paprissimot, ahol a magyar ízeket képviselte. Küzdöttem vele sokáig, mégsem lett üzleti siker. Nem voltam elég kitartó.