Prof. Dr. Tamás Lilla tüdőgyógyász szakorvos szerint az asztmás betegek többsége, mintegy 90-95%-a teljes életet élhet, ha megfelelően szedi a gyógyszereit, nem dohányzik, figyel a testsúlyára, rendszeresen mozog és kerüli az allergéneket. A betegeknek rendszeresen szedniük kell a megelőző, gyulladásgátló gyógyszereket is, nemcsak a rohamoldó gyógyszert. A fenntartó kezelés azért fontos, mert csak így biztosítható tartósan a légutak gyulladásának mérséklése.
Sokan még az úgynevezett súlyos asztmás betegek közül is jól kezelhetők a modern biológiai terápiával – hívják fel a figyelmet tüdőgyógyász szakorvosok a betegség idén május 7-re eső világnapja alkalmából. A légutak állandó gyulladásával járó asztma annyira elterjedt, hogy a nyugati országokban élete során minden 10. ember tapasztalja a tüneteit, sőt a gyermekek körében ma már ez a leggyakoribb krónikus betegség.
Allergiásoknál nem ritka, hogy idővel asztmás tüneteik is jelentkeznek. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogyan előzhetjük ezt meg, illetve milyen tünetek kapcsán forduljunk mindenképp orvoshoz – ha korábban nem is tettük.
A súlyos asztma jelentősen rontja az életminőséget, legfontosabb szövődményét az akut állapotromlások jelentik. Hazánkban 15-30 ezer ember éli meg egyre romló állapotban, szinte folyamatos panaszok mellett a mindennapjait. Ezek a panaszok jellemzően a mellkasi nyomásérzés, az akár kis terhelésre, például lépcsőzésre is jelentkező nehézlégzés, sípolás, fulladás, illetve az éjszakai köhögés. Az asztmás roham akár halálos is lehet.