A magasvérnyomás-betegség kialakulására hajlamosító tényezők:

• Örökletes hajlam (egyes családokban halmozottan fordul elő kórosan emelkedett vérnyomás)
• Helytelen táplálkozás
• Túlzott sóbevitel (erősen sózott ételek): A sóbevitel érszűkítő anyagok felszabadulását okozza szervezetünkben, emellett víz-visszatartással fokozza a keringő vérmennyiséget.
• Túlzott koleszterin- és zsírfogyasztás: Elősegíti az érelmeszesedés kialakulását, az erek fala merevebbé válik, elmeszesedik, a keringési ellenállás fokozódik.
• Kalciumban gazdag, magnéziumban szegény táplálkozás: Pontos okát nem ismerjük, de kimutatták, hogy a kalciumban gazdag, magnéziumban szegény táplálkozású emberek körében gyakoribb a magas vérnyomás.

• Csökkent testmozgás
• Túlsúly
• Stresszes életmód

A pihenés hiánya az ún. szimpatikus idegrendszer fokozott működését váltja ki. Az idegfeszültség hatására emelkedő vérnyomás normális jelenség, de ha ez tartóssá válik, a vérnyomás magasabb értékre "áll be".

• Alkohol

Az alkohol kis mennyiségben fogyasztva (napi 1-2 dl bor) nem emeli a vérnyomást. A vörösbor ilyen mennyiségben még kedvező is lehet a szív- és érrendszeri szövődmények kialakulására. De igen veszélyes már a napi 2 üveg sör, 1/2 liter bor, 1 dl tömény ital rendszeres fogyasztása.

• Dohányzás

A füstben lévő nikotin emeli a vérnyomást és ne feledkezzünk meg a dohányzás rákkeltő hatásáról sem. Ma már tudjuk, hogy a dohányzás legalább olyan veszélyeket rejt magában, ha nem többet a passzív dohányosokra (akik egy légtérben kénytelenek elviselni mások egészségtelen szokását), mint akik művelik.

• Túlzott kávéfogyasztás

A kávé kis mennyiségben (napi 1-2 kávé) csak az arra érzékenyekben vált ki vérnyomás-emelkedést. A nagyobb mennyiség (napi 4-5 kávé) egészségtelen, nem csak a hypertonia kialakulása miatt, de más betegség előidézője is lehet.

• Életkor
• Idősebbekben (65 év felett) gyakoribb a tartósan magasabb vérnyomás.

Melyek lehetnek a magas vérnyomás szövődményei?

A vérnyomás emelkedése károsítja az érrendszert, megváltozik az ér felépítése és így az életfontosságú szervek vérellátása csökkenhet. A szívizom vérellátási zavarai miatt ritmuszavarok, szívizomelhalás (miokardiális infarktus), a csökkent szívpumpa miatt szívelégtelenség alakul ki. Az agyi erek megrepedhetnek (agyvérzés), az érelmeszesedés területén vérrög képződhet (thrombosis), az agyszövet elhalhat (agylágyulás). Tönkremehet a vese állománya is. A szervezetben képződő salakanyagok felhalmozódása veseelégtelenséghez vezet. A szemfenéki érelváltozások olyan mértékűek lehetnek, hogy akár vakság is keletkezhet.

Kép: PP-archív

A hipertonia megelőzésének és rehabilitációjának egyik kulcsa a testmozgás. De aki ilyen betegségben szenved, milyen mozgásformákat válasszon és mire érdemes fokozottan odafigyelnie sportolás közben? Szakember válaszol.

Hogyan előzhetjük meg a hypertonia kialakulását?

• Testsúlycsökkentéssel, az ideális testsúly elérésével
• A helyes táplálkozási szokások kialakításával
• A dohányzás abbahagyásával
• A rendszeres alkoholfogyasztás csökkentésével
• Rendszeres testmozgással, napi 15-20 perces könnyű tornával, napi 1 óra sétával, vagy hetente háromszor végzett 40 perces testmozgással
• Rendszeres időközönként vérnyomásméréssel. Számtalanszor hangsúlyoztuk már a szűrőprogramok jelentőségét, hiszen a vérnyomás-emelkedésnek gyakran nincs tünete, vagy csak múló fejfájásként, szédülésként észlelünk egy-egy kiugró értéket.