Facebook hozzászólás
634

Hogy kerül az alma az asztalra?

Bár Magyarországon is egyre népszerűbb a tudatos vásárlás, és sokan odafigyelnek arra, hogy most ősszel, a téli almák szezonjában magyar alma kerüljön az asztalukra, azt mégis kevesen tudják, hogy milyen utat jár be a gyümölcs, a magtól a kerten át az asztalunkig. A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet és a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. több ezer őshonos, magyar fajta őrzői, kutatói és több száz fajta forgalmazói. Ők segítenek nekünk a termékcímkék mögé látni: öt lépésben foglalták össze a magyar almafajták útját.

A génbank

A NAIK által fenntartott génbankban található az a több ezer gyümölcsváltozat, amely reprezentálja a hazai gyümölcsállományt. Az 1970-es években 12 kutató járta az ország kertjeit, elhagyatott gyümölcsöseit, hogy begyűjtsék a fajtaváltozatokat, és az akkor létrehozott gyűjtemény még ma is bővül újabb tételekkel. Ennek része az a majd 800 fajtaváltozatból álló almaállomány, amely a legkülönlegesebb tulajdonságokkal és a legváltozatosabb formákkal rendelkező, Kárpát-medencében honos tételeket őrzi.

Beregi Sóvári alma, Kép: NAIK/MKSZN
Beregi Sóvári alma, Kép: NAIK/MKSZN

Nemesítés

A fajták megőrzése mellett a gyümölcskutatók másik fontos feladata a nemesítés, vagyis az új fajták létrehozása. A gyümölcsnemesítők évtizedekkel előre próbálják megjósolni a fogyasztói igényeket, és ahhoz igazodva alakítják ki a legkelendőbb gyümölcsfajtákat. A kívánt tulajdonságokat ötvözik, és elkezdik az igen hosszas, akár 20-25 éven át tartó nemesítési munkájukat, amelynek a végén egy eddig még soha nem látott, új fajta jön létre.

Faiskola, Állami Gyümölcskutató, Kép: NAIK/ MKSZN
Faiskola, Állami Gyümölcskutató, Kép: NAIK/ MKSZN

A kutatók gyümölcsöse

A begyűjtött és nemesített fajtákat ültetvényekben őrzik, a NAIK és az MKSZN telephelyein, valamint az ország egyéb területein. Hosszú sorokban, hatalmas gyümölcsösökben sorakoznak a több évtizedes munka során felnevelt gyümölcskülönlegességek, amelyeket folyamatos odafigyeléssel, tartanak fenn, és kb. 25 évenként újratelepítenek, hogy ne öregedjenek el a fák. A folyamat sok türelmet igényel, de nagy előnye, hogy majdnem egész évben finom gyümölcsök állnak a kutatók és a látogatók rendelkezésére.

Budai Domokos alma, Kép: NAIK/MKSZN
Budai Domokos alma, Kép: NAIK/MKSZN

A fajták ünnepe – a faiskola

Évente egyszer a kutatók megünneplik egész éves munkájukat: bemutató ültetvényben mutatják be az aktuálisan elérhető fajtákat. Az itt sorakozó különlegességeket bárki meglátogathatja, és kérésére az MKSZN szakértői szaporítanak belőle több példányt. A termelőknek nagyon előrelátóan, már ekkor le kell adni a rendelést azokra a fajtákra, amelyeket 2 év múlva szeretnének hazavinni.

Szász pap alma, Kép: NAIK/MKSZN
Szász pap alma, Kép: NAIK/MKSZN

Beérik az alma

Ha elkészültek a szaporított egyedek, hazavihetjük őket a kertbe, és elültethetjük. Az ültetésnek szintén megvan a megfelelő ideje és módja, ebben is segítenek az MKSZN szakértői. Egy új almafácskának ismét nagyon hosszú időbe, 2-3 évbe is telhet, amíg teremni kezd. A türelmes gondozás viszont meghozza gyümölcsét: az eredmény a finom, ropogós, magyar alma.

Elzászi almatorta – ahogy Márti látta Elzászban
Nem lehet elfelejteni az őszi, szüretelő Elzászt! Fantasztikus színekben pompázik Colmar és környéke! Franciaország Németországhoz simuló részén találhatod a legremekebb borutakat! A környékbeli templomok oltárát ilyenkor zöldségekkel és gyümölcsökkel díszítik! Sokat dolgoztam Strasbourgban. Ezt az almatortát is ott tanultam. Nincs is jobb annál, mint délután egy pohár újborral és egy szelet almatortával kiülni az Ill folyó partjára, és gyönyörködni a nap őszi sugaraiban! Előre bocsátom, nem vagyok édesszájú, de ezt a desszertet nem lehet megunni, nem lehet kihagyni! Jó étvágyat!


Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

PÉLDA-KÉP

1 / 258

GASZTRO

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!