Mindkét fánkhoz élesztőt használunk, bár a csöröge fánknak létezik élesztő nélküli változata is. A bécsi, vagy szalagos fánkról a bécsifekete.blog.hu azt írja, hogy a legenda szerint volt egy udvari pék, egy Cäcilia Krapf nevű asszonyság, akinek a nevéhez kötődik a fánk. Egy nap Cäcilia asszony tesze-tosza férjén olyannyira feldühödött, hogy mérgében egy maroknyi tésztát az ura felé vetett, ám az célt tévesztett, és egy zsírral teli, sercegő serpenyőbe esett. A fánk, ha minden igaz, ekképp született, és emígy lett Cäcilia Krapf a süti névadója (Krapfen=fánk).
Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 5 dkg vaj
- 3 dkg élesztő
- 1 csipet só
- 5 dkg cukor
- 3 dl tej
- 2 db tojássárgája
Elkészítés:
A meglangyosított tejbe szórjunk bele egy evőkanál cukrot, majd morzsoljuk bele az élesztőt. Adjunk egy kis időt neki, hogy felfusson, tehát megemelkedjen. A lisztet szitáljuk egy tálba, készítsünk egy mélyedést, abba öntsük a megkelt élesztőt, a sót, a maradék cukrot és tejet, a puha vajat, majd a tojássárgákat. Dagasszuk jól ki, rugalmas tésztát kell kapnunk, amit letakarva kelesszünk egy órán át.
Ha a tészta dupla méretűre nőtt, borítsuk enyhén lisztezett deszkára vagy asztallapra, nyújtsuk ujjnyi vastagságúra. Tetszőleges méretű pogácsaszaggatóval, esetleg pohárral szúrjuk ki. Közepes lángon bő, forró olajban, fedő alatt süssük meg a fánkokat úgy, hogy ha az egyik felük már aranybarna, akkor fordítsuk meg, de azt már fedő nélkül süssük tovább. Szűrővel vegyük ki ki az olajból, csepegtessük jól le papírtörlőn. Tálaláskor szórjuk tegyünk a tetejére baracklekvárt, s szórjuk meg porcukorral.
Csöröge:
Az élesztővel készült csöröge fánk talán azért finomabb, mert jobban bele lehet harapni, ami nem elhanyagolható szempont. A csörögéről egyébként 1565-ből vannak az első írásos emlékek, neve valószínűleg a forró zsírban vagy az olajban sercegő sülő tészta hangjára utal.
Hozzávalók:
25 dkg liszt
3 db tojássárgája
5 dkg
2 evőkanál kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
2 dkg élesztő
1 dl tej
1 dl tejföl
1 evőkanál rum
1 csipet só
Elkészítés:
A szalagos fánkhoz hasonlóan az élesztőt kis cukorral a langyos tejben felfuttatjuk, majd a többi hozzávalóval összegyúrjuk. Hasonlóan rugalmas tésztát kell kapnunk, mint az előbbinél. Fél órát meleg helyen letakarva pihentetjük. Ha kétszeresére kelt, 3 mm vastagra nyújtjuk, és tetszőleges formákat vágunk derelyevágóval. Legtöbbször rombusz alakra vágják, s közepén ejtett metszésbe áthúzzák az egyik sarkát, de éljük ki kreativitásunkat, kössünk belőle masnit vagy bármilyen vágjunk bármilyen formát. Forró olajban süssük ki, de vigyázzunk, nagyon hamar megsül, nehogy odaégjen. Csepegtessük le a csörögefánkokat, hintsük meg porcukorral, s kínáljuk barack lekvárral!
Farsangkor farsangi szelet dukál. Ez nálunk mindig így volt, és a mamám szívesen sütötte ezt a csodát. Már csak azért is, mert édasapám imádja a mandulát. Úgy tudom, hogy eredendően a nagymamám specialitása volt, de sajnos erre már soha nem derülhet fény. A lényeg, hogy ez egy eredeti farsangi szelet a családban! Feltétlenül próbáljátok ki!
