Képeslap helyett ma már inkább sms-ben fejezzük ki húsvéti jókívánságainkat, mégpedig locsolóversikékhez mellékelve. Ehhez nyújtunk most segítséget sms gyűjteményünkkel, hogy minél frappánsabb és kedvesebb mondókával lephessék meg szeretteiket, rokonaikat, barátaikat telefonon - ha már az üdvözlőlapra nem jutott idő. 

Közeledik a Húsvét. Ilyenkor mindenki bevásárlási lázban ég, azonban nem mindegy, hogy milyen minőségű termékek kerülnek az ünnepi asztalra. Az alábbiakban a termékvizsgálat és tanúsítás szakértője, a TÜV SÜD KERMI Kft. ad tanácsokat arra vonatkozóan, mire kell figyelni az élelmiszerek és gyermekek számára szánt meglepetések kiválasztásánál. 

A tojás mint az újjászületés, a bárány mint a keresztény vallásbeli Jézus-jelkép és régen a termékenység, a sonka pedig a jólét szimbólumaként képviselteti magát a húsvéti menüben. Egyik sem kifejezetten diétás étel, de finom. S hogy azért arra is figyeljünk, mi egészséges, érdemes körülnézni a biopiacokon, bioboltokban, amikor a tojást, a sonkát vagy a bárányt vásároljuk az ünnepi asztalra.

A húsvét időszaka a vallási megemlékezések mellett a tavaszvárásnak, a természet újjáéledésének, így az újjászületésnek évezredes ünnepe is. Az ilyenkor hagyományosan asztalra kerülő étkek - a tojás, a bárány, a foszlós kalács, a sonka, a bor - is az új élet, a megújhodás jelképei.

A tojást az ősi hiedelem, a mágikus világkép az élet, a lélek székhelyének tartotta, az örök megújulás, az elpusztíthatatlan élet szimbólumának. A görög-római mitológia szerint a tojásból istenek születnek. A finnek nemzeti eposza, a Kalevala szerint pedig tojásból lett az egész világ.

Ahogy öregszem, egyre jobban szeretem az ünnepeket. Nagyon egyszerű oka van ennek: együtt lehet a család. Nem állítom, hogy a mi családunk soha nem veszekedett, sőt!

A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E hagyományok jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünneplik. Európa-szerte elterjedt szokás a telet jelképező szalmabábu elpusztítása, elégetése vagy vízbe fojtása.

Attól függően, mennyire bővelkedem idővel, húsvétra mindig készítek valamit. A szürke téli napok után minden bizonnyal elkap valami furcsa tavaszi láz, amitől nagyon kreatív leszek.

Összegyűjtöttük a legszörnyűbb, legobszcénebb, legperverzebb locsolóverseket, amiket egy nő biztosan soha nem akar hallani.Ha mégis ezekkel öntözgetne, van rá néhány napja még "betanulni"!

A tojás a termékenység, az élet születésének szimbóluma. Az ősi hiedelmek, mítoszok szerint a tojás a lélek és az élet székhelye volt. De hogy került a tojás a nyuszifészekbe?

A tojás frissességét otthon is ellenőrizhetjük vízbemerítéssel. A friss tojás lesüllyed, az állott tojás a vízen lebeg. Ezeket csak egyenként feltörve és ellenőrizve használjuk fel. Ha a fehérje zavaros, a sárgája elfolyósodott, vagy színe, szaga nem a szokásos, ne használjuk fel.

A nemes rózsák folyamatos növényvédelmet is kívánnak. A kórokozók közül leginkább a rózsalisztharmat és a rózsarozsda, a rovarkártevők közül pedig a levéltetvek, pajzstetvek, atkák és tripszek károsíthatják. Ellenük rendszeres gombaölő és rovarölő szeres permetezéssel védekezzünk.