Magyarországon a jogszabályok engedélyezik, hogy bizonyos esetekben ivarsejtet (hímivarsejt, petesejt), vagy preembriót adományozzanak donáció útján. Sok párnak csak ilyen módon nyílik lehetősége arra, hogy gyermekük szülessen. A kérdés azért sem könnyű, hiszen a jövendőbeli szülők úgy vállalnak gyermeket, hogy genetikai állományuk fele, vagy akár teljes egésze nem öröklődik, és a donor személye sokszor ismeretlen marad. Az ivarsejt donációról szóló cikksorozatunk első részében a gyermekre vágyók szemszögéből járjuk körbe a kérdést egy meddőségi specialista orvos, valamint egy pszichológus segítségével.

Mirtill 30 éves, mosolygós, 5 hónapos gyermekével várandós fiatal nő. Szerencsésnek tartja magát, hogy viszonylag hamar megfogant a gyermeke azokhoz az ismerőseihez képest, akik már évek óta próbálkoznak sikertelenül. „Mindig azt hittem, hogy nekem gond nélkül sikerül majd teherbe esnem.

A tavasszal és kora nyáron fogant amerikai gyermekek körében gyakoribbak a veleszületett fejlődési rendellenességek, melyek leginkább okolhatók a csecsemőhalálozásért az USA-ban.

Számos és számtalan kérdés ami segít eligazodni azon kismamáknak, kispapáknak, akik felelősen szeretnének a szülői szerepbe lépni, okosan és felkészülten fogadni gyermekük érkezését. A szervezők törekvése, hogy semmilyen kérdés ne maradjon megválaszolatlanul, tehát itt a vendégeké a főszerep. 

Ivett (25) szép, mosolygós fiatal nő, akinek kicsit gömbölyödő pocakját pulóver fedi el a kora tavaszi hideg miatt. Dietetikus konzultációra érkezett a budapesti meddőségi klinikára, ahol első gyermeke Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialista segítségével fogant meg. A 12. hétben levő várandós anyuka szívesen megosztja történetét mindazokkal, akik hasonló cipőben járnak, hiszen nem volt könnyű számára a gyermekhez vezető út, s úgy érzi, segíthet sorstársainak abban, hogy kitartsanak ezen a rögös és bizonytalanságokkal teli úton.

Egyre több pár esetében merül fel a mesterséges megtermékenyítés szükségessége, azonban a legtöbbször mindössze orvosi szakfolyóiratok leírásaiból tájékozódhatunk ezekről az eljárásokról - általában nem igazán közérthető nyelvezettel. Éppen ezért egy olyan laborvezető biológust kértünk meg arra, hogy avasson be minket a mikromanipulációs technikák világába, aki nemcsak mindennapi munkájaként végzi ezeket a nagy precizitást igénylő beavatkozásokat, hanem a pácienseket rendszeresen tájékoztatja is arról, hogy szükség esetén milyen lépéseket kell alkalmazni a gyermekáldás érdekében. 

Talán meghökkentőnek tűnik a kérdés, mégis a termékenység nem pusztán hormonális szinten dől el, számos egyéb más dolog is befolyásolja. A testi, lelki tényezők mellett a nő és a férfi étkezése is döntő fontosságú abban, hogy szülőkké válhatnak-e, s ha igen, gyermekük milyen esélyekkel jön a világra.

Sok nő jobban kívánja, mint valaha, sokan elutasítják, és félnek, hogy bajt okoznak ezzel a babának. A férfiak pedig jóformán nem is sejtik, most mit is kellene tenniük, félnek attól, hogy valamilyen kárt okoznak, és párjuk megváltozott teste sem mindig vonzza őket. Hogy miről is van szó? A terhesség alatti szexről!

„Egy-két éven belül gyermeket szeretnénk a párommal. Azt hallottam, hogy a császáros szülés biztonságosabb, és a fájdalomtól is félek, ezért szeretnék inkább tervezett császárral szülni. A legfontosabb számomra a gyermek biztonsága, és nagyon sok olyan történetet hallottam, hogy a kicsi a hosszú vajúdás miatt oxigénhiányos állapotban született, úgyhogy most inkább azt mondanám, hogy ezt az utat választanám, hiszen én is császárral születtem" - meséli K. Edit (29).

Robert Edwards professzor, 2010-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a szervezeten kívüli megtermékenyítés „lombikbébi” módszerének fejlesztésért. Ezt akár úgy is lehet értékelni, hogy mára vált teljes mértékben elfogadottá a lombik-kérdés világszerte. Valamint nemrég az is napvilágra került, hogy Németországban, Olaszországban – valamint tavaly Angliában is - megszülettek az első olyan lombikbébik, akik még a beültetés előtt teljes kromoszóma vizsgálaton estek át. E két hírből kiindulva kérdeztük szakértőinket, Dr. Vereczkey Attila főorvost, meddőségi és endoszkópos specialistát, és Dr. Tölgyesi Gergely molekuláris biológust a hazánkban újonnan megnyíló Reprogenex géndiagnosztikai laboratóriumról.

A gyógyszeres terhességmegszakítással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, amelyeket rendelőnk szülész-nőgyógyásza, dr. Csermely Gyula fontosnak tart eloszlatni. 

A gyermekre vágyók sok esetben semmit sem változtatnak az életvitelükön, a kívánt fogamzás mégis bekövetkezik. Előfordulnak extrém esetek, amikor például fogamzásgátló szedése mellett, vagy egy nagyon stresszes időszakban érkezik a baba, azonban jellemzően a gyermekáldás igazodik a természet törvényeihez. Például megfigyelték, hogy a háborús időszakban sokkal kevesebb gyermek fogan meg még akkor is, ha az életmódban semmiféle változás nem következett be. A téma körüljárásában szakértőnk, Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet főorvosa volt segítségünkre.  

Terhesség során a vírusfertőzések által aktiviálódó immunválasz olyan idegrendszeri változásokat idéz elő, amely a későbbiekben megnöveli a szkizofrénia és autizmus gyakoriságát. Az mBio című szaklapban online megjelent közlemény ennek lehetséges okait magyarázza, egyben megoldást kínál a kockázat csökkentésére. 

Egyes felmérések szerint a nők 80 százaléka átéli az émelygéssel, hányingerrel, hányással járó reggeli rosszulléteket, amelyek bizonyos esetekben akár a magzatot is veszélyeztethetik. Az okokról és a megoldásokról dr. Demjén László, az Oxygen Medical szülész-nőgyógyásza beszélt.  

A várandósság időszakában különös figyelmet fordítunk arra, hogy növekvő gyermekünk fejlődését biztosítsuk. Tudatosabban étkezünk, sportolunk és kerüljük azokat a tényezőket, amelyekről úgy véljük, gyermekünk egészségét veszélyeztetné. Különösen gyakori ez a gyógyszerek esetében. Mellőzésük azonban az olyan krónikus betegségek kezelésében, mint az asztma többet árt, mint használ. 

A meddőség a női és a férfi reprodukciós rendszer betegsége, mely során csökken a fogantatás esélye, valamint a terhesség kihordásának lehetősége is. Meddőségről akkor beszélünk, ha egy pár esetében 1 éven keresztül fogamzásgátlástól mentes, rendszeres házasélet mellett nem következik be a kívánt terhesség. Magyarországon kb. 150 000 párt érint a meddőség problémája. Még mielőtt azonban a meddőség problémakörébe mélyen beleásnánk magunkat, felvetődhet néhány érdekes kérdés... 

A fogantatás pillanatától kezdve számos változás kezdődik szervezetben, mely a magzat egészséges fejlődését szolgálja. A pocak gömbölyödése mellett a várandósság alatti hormonális és kötőszöveti változások hatásai a bőr és a haj állapotában is egyaránt jelentkeznek. 

A terhesség alatt több olyan változás is történik, amely elősegíti a visszerek kialakulását. Az első trimeszter idején főként a hormonális hatások, később pedig a vénakompressziót okozó, növekvő testsúly következtében változik meg a vénás keringés.  

Beninben töltött gyermekkorom alatt, az édesanyám mindig odafigyelt az egészséges életmódra, úgy gondolta, hogy ha a gyermek egészséges, akkor az iskolába is jobban teljesít. A körülöttünk és a velünk együtt élő emberekkel viszont nem ez volt a helyzet.  

A terhesség alatti cukorbetegség (gesztációs diabétesz) az összes várandósság 1-14 százalékában jelentkezik világszerte, és előfordulása egyre növekszik. Holott megfelelő életmóddal és ellenőrzésekkel számos későbbi kockázati tényezőtől mentesülnének a mamák és a babák. A részletekről dr. Kocsi Anikó, az Oxygen Medical diabetológusa tájékoztat.  

Megdöbbentő, milyen változáson megy át a női test a terhesség kilenc hónapja alatt. Ahogy mennek a napok, nem is feltűnő, de ha mindezt tíz másodpercben látjuk, annál inkább meghökkentő.

Egyre több kiskorú esik ma teherbe Magyarországon a sokféle felvilágosító program ellenére. A tini kismamák élete egy szempillantás alatt vesz 180 fokos fordulatot, annak ellenére is, hogy sokan döntenek végül úgy, hogy nem hozzák világra a gyermeket, vagy örökbe adják a kicsit.

 A nők és a férfiak egészségük szempontjából is számos dologban különböznek egymástól. Jellemző, hogy bizonyos panaszok gyakrabban lépnek fel nőknél, így például a férfiakhoz képest kétszer-háromszor annyi nőt érint a rendszertelen emésztés és a székrekedés. Ez a különbség a két nem között serdülőkortól mutatható ki, amikortól a bélműködést is befolyásoló női nemi hormonok mennyisége jelentősen megnő a lányok szervezetében.

Mivel sok tévhit kering a köztudatban, sok kismama elbizonytalanodik mit szabad és mit nem szabad megtennie a szépsége érdekében, amíg gyermeke a testében fejlődik. A leggyakrabban felmerülő kérdések megválaszolásával szeretném eloszlatni a kétségeiket. Nos, mit is?

Nagyanyáink korában még közel sem kellett ilyen nagymértékű sóvárgással megküzdenie a terhes nőknek, -derül ki egy nemrég publikált kutatásból. A megmagyarázhatatlan 'kívánósság' már nem csak ételekkel kapcsolatban jelentkezik.

Napjainkban a fogamzásgátlás egyik legbiztonságosabb és legkényelmesebb módszerének tartják számon a fogamzásgátló tablettákat. Talán akad olyan, ami még kényelmesebb megoldást jelenthet. Mint például a hüvelygyűrű.

Nem szabad elfelejteni, hogy terhesség során számos változás jön létre a női testben, amihez alkalmazkodni kell.A pároknak közösen kell kialakítania az új szokásokat, ha szükséges, más pozitúrákat kell keresniük, esetleg változtatni kell az előjáték módján.