Férfias nők előnyben?
„A nőnek a konyhában a helye, amíg a férfi megkeresi a kenyérre valót.” – ennek a társadalmi szereposztásnak hál’ istennek már rég ütött az órája. Viszont el kell ismerni, hogy a mai, emancipált nő helyzete sokkalta nehezebb, mint volt mondjuk 50-60 éve. A tűzhelyet felváltotta az iroda asztal, viszont az anyaság szerepet a nő nem tudja lerázni magáról, így válaszút elé kerül: karrier vagy család?
Egy német kutatónő tanulmánya kimutatta, hogy azok a nők, akiknek külsején férfias vonások lelhetőek fel, könnyebben futnak be nagy karriert, és jutnak vezető pozícióba. A német tudós, Anke von Rennenkampf szerint a jellegzetes férfias vonásokat viselő nők esélyesebbek az igazgatói posztokra. Vékony ajkak, magas homlok, mély szemek – íme a karrierista nő ismérvei. „A magyarázat abban rejlik, hogy munkaügyi kérdésekben a férfiak iránt, tudat alatt, nagyobb a bizalom, mint a gyengébbik nem tipikus vonásaival felruházott nőkkel szemben” – állítja von Rennenkampf. „Ez bizonyítja, hogy a nőknek mekkora utat kell megtenniük az egyenlő feltételek eléréséhez.”
Két eltérő női viselkedési formát különböztethetünk meg, melyek a családi kapcsolatokra és szerepekre vezethetőek vissza. Az olyan nőknek, akik családjában erőteljes apai dominancia volt jellemző, rengeteget kell fáradozniuk azért, hogy magabiztosan tudjanak fellépni mind a magánéletben, mind a munkájuk során. Harcolniuk kell tehát a neveltetésükkel szemben, ami révén az apa személyében megtestesülő férfi dominancia alávetett női szerepbe kényszerültek, a sztereotípiák nőiességét megtestesítve. A másik női típus képviselői azok, akik olyan családban nőttek fel, ahol a szerepek közti egyenlőség volt jellemző. Nekik kisebb nehézséget okoz, férfiasan viszonyulni az erősebb nem tagjaihoz, akikkel így nem alá-felérendeltségi viszonyban, hanem egészséges vetélytársi kapcsolatban állnak.
Ha egy nőnek sikerül is a kötéltáncosok kitűnő egyensúlyérzékével összehangolni a családot és a karriert, a problémák, melyek az idő beosztásából adódnak, hatalmasak. Ahhoz, hogy ügyesen lavírozzon, vagy a gyerekek nevelését kell részben rábízni a nagyszülőkre, vagy magas pozíciókról kell lemondania. Viszont ha mind a két területen jeleskedik, előbb-utóbb a végkimerülés és a depresszió lehetősége válik fenyegetővé.
Hova vezet tehát a nők elférfiasodásának tendenciája? Az a megoldás, ha a nő lemond nőiességéről, vagy lehetséges a nőiség összehangolása a karrierrel? Olyan keménnyé és karrieristává kell válnia, mint a férfinak, ahhoz, hogy elérje azt, ami a munkában megilleti? Lemondhat-e a családról és a gyerekről anélkül, hogy ez frusztrációt okozna, amikor üt a minden nőben működő anyai ösztön órája?
Hozzászólás zárolva.