Hogyan mérik az intelligenciahányadost?
Első hallásra mindenki tudja, miről van szó az intelligencia szó hallatán. Mire gondolunk, ha azt mondjuk valakire, hogy intelligens? És hogyan tudjuk eldönteni magunkról vagy másokról, hogy az intelligenciája milyen szinten áll? Több módszer is létezik ennek kiderítésére!
Igaz, ami igaz, még a szakemberek körében sincs teljes egyetértés azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent az intelligencia, ettől függetlenül ez nem akadálya annak, hogy meg lehessen mérni. Sokszor mondják azt, hogy létezik érzelmi intelligencia és értelmi intelligencia, amik nevükből adódóan egyértelműen mást jelentenek. Valamint létezik velünk született intelligencia és szerzett intelligencia, egyszóval egyértelműen összetett fogalomról van szó. Intelligenciaszintünket általában tesztekkel mérik, akár az iskolában, akár egy állás megpályázásakor, vagy ha valaki katonai pályára szeretne lépni. Az intelligenciát érdekes módon nem úgy mérik, hogy irodalmi, történelmi, biológiai, esetleg matematikai és egyéb kérdésekre kell választ adnunk, egészen más módszert találtak ki ennek kiderítésére. A feladatok többnyire számokkal, betűkkel és formákkal kapcsolatosak.
A szellemi fejlettség
Legelőször intelligenciatesztet egy francia tudós, Alfred Binet készített a kormány felkérésére 1905-ben, ennek az volt a célja, hogy ki tudják szűrni a kisgyerekek közül azokat, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, és kiegészítő oktatásban kell, hogy részesüljenek. Majd 11 év múlva egy amerikai pszichológus, Lew Terman a kaliforniai Stanford Egyetemről átvette ezeket a teszteket, s továbbfejlesztette őket. Ezek már Stanford-Binet-tesztekként váltak ismertté. Ezekben a tesztekben számokra, szavakra és tárgyakra vonatkozó kérdésekre kellett válaszolni, majd a válaszokat vizsgálva megállapították az illető szellemi korát, illetve azt, hogy a szellemi fejlettsége megfelel-e az életkorának. Az IQ, azaz az intelligenciahányados kiszámításához a tesztet író szellemi korát elosztották az életkorával, majd a kapott számot megszorozták százzal. Ezeket a teszteket főként 18 éven aluli gyerekeken végezték.
A Stanford-Binet-tesztek óta persze már léteznek újak, ezek pontosabban képesek megmérni valakinek az IQ-ját. Az intelligenciatesztek matematikai, logikai, nyelvi és térérzékeléssel kapcsolatos problémák megoldásának a képességét vizsgálják. Általában azonban az egyes emberek képességei az egyik területen jobbak, míg a másikon gyengébbek. Általános intelligencia mérésére tehát ezek a tesztek nem igazán tökéletesek. Sőt, ha ugyanaz a személy elvégez két, különböző feladatokból álló tesztet, kaphat egészen eltérő végeredményt, így nem ugyanaz az intelligenciaszintje az egyik és a másik esetben, pedig a személy ugyanaz. Az IQ-pontszámot befolyásolja a kulturális háttér, az osztálykülönbségek, a családi és otthoni körülmények, sőt még az is, hogy milyen kapcsolat jött létre a tesztelő és a vizsgált személy között.
Hozzászólás zárolva.