Érthető és egyszerű példákkal támasztja alá Balla Ákos, hogy mire és miért kell fokozottan figyelnünk ha külföldön vásárolnánk ingatlant. A szakember legfontosabb intelme az, hogy ha tehetjük kerüljük el a külföldi ingatlanpiacot. Lássuk, miért nem ajánlja az üzletet?  

Majd’ 6 százalékos hozamot könyvelhettek el az elmúlt egy évben azok, akik kiadási céllal panellakásba fektették a pénzüket. Ez a befektetési forma továbbra is kifizetődő, noha az elérhető hozamok mérséklődnek, még mindig érdemes beszállni - állítjőák a szakértők!

Kétarcú a fővárosi lakáspiac: egyrészről a budapesti lakásárak még mindig csak a régió középmezőnyébe tartoznak, bár ötödik éve kitartóan emelkednek. Másrészről egyre több vevő szemléli elképedve az árakat, mert azokat a saját jövedelméhez viszonyítva nagyon magasnak találja.

Fél év alatt átlagosan 15 százalékkal lettek drágábbak a lakások Magyarországon, mint 2017 év végén. Egy ingatlan átlagos négyzetméterára idén nyáron már 336 ezer forintba került - derült ki egy friss szakmai felmérésből. 

Mintha kimaradtak volna az utóbbi évek nagy ingatlanpiaci szárnyalásából a Dunakanyar települései. Szentendrétől északra, Visegrád irányában, a 11-es út mentén kis túlzással minden ház eladó – még sincs nagy mozgás. Pedig akad rejtett kincs is!

Budapest vonzáskörzetében és a nyugati országrészben virágzik legjobban az ingatlanpiac, a fák azonban nem nőnek az égig, néhány éven belül fokozatosan lassulhat a piac bővülése. Jelenleg minden egyetemvárosban, illetve olyan településen tapasztalható árnövekedés, ahol a nagyobb gyáraknak, az ipari parkoknak köszönhetően van munkalehetőség. 

Folytatódott az élénkülés a lakáspiacon az első 6 hónap adatai alapján. Az ingatlanok négyeztméterára és az adásvételek száma is emelkedett az egyik legismertebb ingatlanszolgáltatásokkal foglalkozó cég szerint. A fővárosban még mindig a panellakások ára növekedett a legnagyobb mértékben, az átlagos négyzetméterár már elérte a 400 ezer forintot. 2018. első félévében több mint 77 ezer tranzakciót becsülnek a szakemberek, ami a tavalyinál erősebb éves forgalmat jelez előre. Hova vezet ez?

Salgótarján és Paks polgármestere megállapodást kötött arról, hogy együttműködve, egymás tapasztalataiból tanulva formálják át településeiket XXI. századi Smart Cityvé. Az úgynevezett okosváros-megoldások fellendíthetik a helyi ingatlanpiacot is. 

Rohamtempóban nőtt a főváros egyre növekvő ingatlanárai után az agglomerációs települések népszerűsége és áremelkedése is az elmúlt időszakban. Vajon meddig kell mennünk, hogy kedvezőbb ingatlanárakat találjunk? Hol húzódik a fővárosba ingázás határa, és hogyan alakul a második agglomerációs körzet ingatlanpiaca? A Duna House elemzéséből kiderül, hogy napi 1-2 óra utazással mennyit spórolhatunk.

Április végén úgy köszöntött be a nyár, hogy szinte elmaradt a tavasz: ilyenkor mindenki igyekszik kihasználni a jó időt, és egy kellemes grillpartit, vagy egy romantikus gyertyafényes vacsorát szervezni, a reggeli napindító kávét a szabad ég alatt elkortyolni – már amennyiben van hol. Nem mindenki engedheti meg magának, hogy saját kertje legyen, de nem is mindenki vágyik rá!

Kevés magyar város büszkélkedhet olyan átfogó városfejlesztési koncepcióval, mint Paks. Nem lévén igazi történeti városmagja, szüksége is van az átgondolt fejlesztésre. Korszerű, polgárbarát és élhető településként kell befogadnia azt a 8-10 ezer munkavállalót és családjukat, akik várhatóan a közeljövőben települnek majd le. Ki végleg, ki csak átmenetileg, az atomerőmű bővítésének idejére.

Szegénység vagy dicsőség? Csak a harmadik legmagasabb átlagos ingatlanárakkal büszkélkedhet  a II. kerület Budapesten. Országosan is a harmadik legmagasabb átlagos ingatlanárakkal büszkélkedhet a II. kerület. Négyzetméterenként 560 ezer forintot kell fizetni. Sokan a mai napig a luxuskörnyék fogalmát a Rózsadombbal azonosítják - joggal. A kerületen belül is ez a városrész a legfrekventáltabb terület, nem ritka a hét számjegyű (!) négyzetméterár sem.

A KSH friss adatai szerint, 2017. IV. negyedévében 9600 lakás építésére adtak ki engedélyt országosan, míg 6400 ingatlan épült meg. Az építési engedélyek mértéke a 2008-as szinteket idézi, s az elmúlt kilenc évben csak két negyedévben volt ennél valamivel magasabb. A megépülő lakások száma pedig hét év óta a legnagyobb – áll az OTP Ingatlanpont közleményében.

Igen érdekesen alakult Budapesten az ingatlanpiac, a lakásvásárlók egyik szeme sírt, a másik nevetett az év végén. Hosszú évek óta nem látott számú új építésű lakás között válogathattak, de közben egy év alatt 70 ezer forinttal szökött fel az átlagos négyzetméterár a fővárosban. Lehetne mondani: aki késlekedik, ráfizet, de a vásárlók mielőtt lecsapnának egy jó vételre, számoljanak vele, hogy nemcsak a lakások száma és ára emelkedik, hanem a kockázatok is!

Tovább nőttek a lakótelepi panelárak tavaly, és egyelőre nincsenek jelei a fordulatnak. Az egyes lakótelepek között még mindig jelentős különbségek mutatkoznak annak ellenére, hogy az eddig olcsóbbnak számító, jellemzően peremkerületi lakótelepek ingatlanárai a többinél nagyobb mértékben emelkedtek.

Számos konfliktusról lehetett hallani a belvárosi bulinegyed lakosai és a buliturizmusra épülő szórakozóhelyek között. A vitában a lakók a nyugalmukat védték, a szolgáltatók pedig a bevételüket, a befolyó adóforintokat és a munkahelyeket. Nehéz eldönteni, melyik oldalon van az igazság, de van már olyan kerület, ahol szigorúbb szabályozást vezettek be a bulituristák által kedvelt Airbnb-s lakásokra.

Strukturális és kulturális változásokat mutatnak a számok a befektetési célú ingatlanvásárlások, és így - közvetve - az albérletpiacon. Az egyre bővülő magán és intézményi ingatlanbefektetőkből kialakult új tulajdonosi réteg tudja csak követni a dinamikusan növekvő árakat, míg az otthonkeresők egyre nagyobb csoportjának kell megbarátkoznia a lakásbérlés lehetőségével. Érdemes felkészülni a változásokra, és a saját tulajdonú ingatlanvásárlás helyett alternatív befektetési lehetőségeken is gondolkozni. A lakásalap segítségével találhatunk áthidaló megoldást.

Az Eurostat most megjelent adatai szerint Magyarország 27 vizsgált európai ország között az 5. helyen áll az inflációval korrigált éves reál lakásár változásában 2017. III. negyedévében – áll az OTP Ingatlanpont elemzésében. 2016 hasonló időszakához képest nálunk 7,7%-kal voltak drágábbak a lakóingatlanok. Az élen Írország áll 11,4%-kal, és rajtunk kívül még Csehország, Portugália és Hollandia drágult nagyobb mértékben. Olaszország az egyetlen, ahol éves szinten olcsóbbak lettek az ingatlanok; ott 2%-os csökkenést mutatnak az adatok.

Egyre népszerűbbek a főváros pesti oldalának külső kerületei. Az északi Újpest-Megyertől a keleti Rákosligeten át a déli Soroksárig tartó félkaréjban látványosan élénkül az ingatlanpiac.

2018-ra az ingatlanpiac kis emelkedése és stagnálása prognosztizálható. Ha nem befolyásolja a folyamatokat valamilyen külső tényező, akkor várhatóan tetőznek az árak a használt és az új építésű ingatlanoknál is.

Nógrád megye és székhelye, Salgótarján is elkezdett felfelé kapaszkodni az ingatlanpiacon. Szinte az egyetlen nagyváros volt, ahol az elmúlt években estek az árak. Még mindig olcsók a lakások, de látva a tendenciát, nem lesz ez mindig így - állítja a szakértő.

Sörbiciklik ide, hangos romkocsmák oda, a pesti - úgynevezett - bulinegyed lakásárai kitartóan araszolnak fölfelé. A főváros VII. kerületének belső részén nem torpant meg az ingatlanpiaci kereslet, annak ellenére (sem), hogy az elmúlt hónapokban sok ellentmondásos hír jelent meg a lakónegyedről.   

Még mindig megállíthatatlan a lakásárak emelkedése. A KSH statisztikái szerint Budapesten március végén átlagosan 700 ezer forinttal került többe egy ingatlan, mint 2016 decemberében. Tovább nyílik az olló a főváros és a vidéki települések között. A különbség mértékét jól mutatja, hogy míg egy budapesti fiatal átlagosan majd 18 millió forintért, addig községben élő kortársa 4,2 millió forintért juthat hozzá első ingatlanához.

Évekkel ezelőtt a távfűtés szitokszónak számított az ingatlanhirdetésekben. Mégis egyre többen keresik, mert ma már ez az egyik legkényelmesebb és leggazdaságosabb fűtési mód az otthonokban. A növekvő érdeklődést az eladók is kihasználhatják – ha helyesen építik be az árba. Mennyit ér valójában a távfűtés?

A válság elmúltával újra évi kb. 150 ezer ingatlan cserél gazdát a hazai piacon, nem túlzás tehát összességében több ezermilliárdos piacról beszélni. Ráadásul a fellendülés, így a bővülés vége még nem látszik: csak tavaly 15%-kal, idén akár újabb egytizedével nőnek a lakásárak. A növekvő tortából a tulajdonosokon kívül a beruházók hasítanak ki nagyobb részt, de a közvetítők is részesednek belőle. Számítások szerint ma jobban megéri ingatlanirodát nyitni, mint lakásba fektetni a pénzt.

Ahány ház, annyi szokás – sőt: inkább ahány lakás, annyiféle megoldás. A nagyméretű lakások is lehetnek vonzók – bár nem feltétlenül lakhatás szempontjából. Kockázatvállalóbb befektetők például kisebb garzonokat alakítanak ki a belvárosi nagylakásokból, míg a konzervatívabb bérbeadók megelégszenek egy-egy megbízhatóan fizető irodával is.

Még mindig éhezik az új építésű lakásokra az ingatlanpiac. Olyannyira, hogy a – nagyrészt általuk diktált – áremelkedésben az idei év egészére további, akár 10 százalékos átlagos növekedés is kilátásban van az egész piacra vonatkozóan. A drágulás üteme azonban a következő években minden bizonnyal mérséklődni fog. A használt lakások ára továbbra is az újakéval tart majd, ám előtte még téli pihenőre tér a piac.

Kifizethető, egyben ideális befektetési célpontot jelentenek a panellakások azoknak, akik kiadási céllal szeretnének ingatlant vásárolni. Budapest ugyan már drágának számít, de néhány nagyvárosban még érdemes beszállni ebbe a befektetési formába. Kevesen ismerik, de létezik mesterképlet is, ami alapján könnyen tervezhető a megtérülés.

Az idei, első félévben kiadott, majd húszezer építési engedély közül minden másodikat többlakásos társasházi beruházáshoz állították ki. Az ütemesen bővülő újlakás piacon a tervezőasztalról akár ötödével olcsóbban juthatnak ingatlanhoz a vásárlók. A beruházók hol kedvezménnyel, hol áremeléssel ösztönzik vásárlásra az érdeklődőket, azonos lakások között akár milliós eltérés is lehet.

Gyorsan fejlődik Debrecen és agglomerációjának ingatlanpiaca a gazdasági fellendülés miatt. A megyeszékhely lakáspiaca is igyekszik lépést tartani ezzel az irammal. Az ingatlanokért munkások, egyetemisták és külföldi befektetők is versenyben vannak. A környező településeken még olcsóbban lehet ingatlanhoz jutni, de a be- és kiköltözőkkel együtt az ingatlanárak is folyamatos mozgásban vannak. A dübörgő piaci mozgások miatt a beruházók szintén fantáziát látnak a városban.

Nagyjából tizedével nő az ingatlanpiaci forgalom az iskolakezdés idején - derül ki az egyik legnagyobb ingatlanközvetítő statisztikáiból. Ősszel hagyományosan nagyobb az érdeklődés a lakások iránt, az élénkülés fokozottan érinti a felsőoktatási intézmények közelében fekvő ingatlanokat. Az egekbe szökő albérletárak új stratégia követésére kényszeríthetik a fiatalok családját, többen dönthetnek a vásárlás mellett. A piacban kisbefektetők is fantáziát látnak.

Bár a múlt hónap kissé álmosabban telt a lakáspiacon, augusztus végén helyre állhat a világ rendje. A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa úgy látja, aki most kezd el albérletet keresni, már kicsit elkésett és gondolkodási idő nélkül kell döntést hoznia.

Több mint félmillió lakatlan ingatlan van Magyarországon, közülük minden ötödik a fővárosban – derül ki a KSH mikrocenzus felméréséből. Számos papíron üres lakásnak azonban igazából van lakója, mondja az ingatlanpiaci szakértő, aki az ilyen ingatlanok számának további növekedését jelzi előre. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint az év végéig töretlen árnövekedés várható, de van, ami miatt érdemes megfontolni a lakáseladást.

A vásárlók döntő részének van elképzelése, hogy lakást vagy házat választana szívesebben lakhelyének. A döntés meghozatala előtt érdemes figyelembe venni olyan objektív tényezőket is, mint például az ár-érték arány, a rezsiköltség, bővíthetőség, kiadhatóság, vagy éppen a leendő szomszédok, mondja a szakértő.  Budapestről most éppen kifelé költöznek, házra cserélve a fővárosi lakást. Az elmúlt évek meredek áremelkedése után egy használt, budapesti lakás árából az agglomerációban, vagy a külsőbb kerületekben újépítésű házat lehet venni.