A válás, a különféle családi konfliktusok az érintettek mellett az egész társadalom számára próbatétel lehetnek, és az államra is súlyos anyagi terheket háríthatnak. Ennek pontos számbavételére első alkalommal készül átfogó felmérés a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézetben.

Válik Nigella Lawson, a világhírű tévészakács és férje, Charles Saatchi, a milliárdos műgyűjtő.

Akiből Csehországban kormányfő lesz, az előbb-utóbb elválik a feleségétől, méghozzá általában egy csinos, szőke kolléganő miatt. A legutóbbi kormányválságot is egy ilyen affér robbantotta ki Prágában.

A figyelemhiányos hiperaktivitási zavarral (ADHD) küzdő gyermekek szüleinél háromszor-ötször magasabb a kockázata különélésnek és a válásnak. Négyből három esetben a szülők tévesen azt gondolják, hogy gyermekük csupán az átlagnál szétszórtabb, lobbanékonyabb, így nem kérnek segítséget. Pedig a konfliktusok egy része elkerülhető lenne, ezért érdemes figyelmünket az ADHD-s gyermeket nevelő szülők felé irányítanunk.

Rengeteg problémát megoldana, ha elfogadnánk mindenkit olyannak, amilyen, s megengednénk neki, hogy számára megfelelő módon éljen. Lássunk egy példát, amelyen kiválóan illusztrálható ez.

És most csöndben ülünk. Lélekben összezavarodva. Hiába nyugtatod magad, hogy a múlt emlékei majd zavartalanul átfolynak rajtad. Nehéz is ilyenkor mit mondani. Nehéz más nagy szerelmének lenni.

A válás fiatalon sokkal rosszabb hatással van az egészségre, mint az élet későbbi szakaszában - állítja a Michigan Állami Egyetem pszichológusa, Hui ”Cathy” Liu.

Azzal az átkozott kenyérsütővel kezdődött. Az első egynehány étvágygerjesztően ropogós, fél óra alatt elfogyasztott fehér kenyér után rálelt valami ultra-egészséges, teljeskiőrlésű receptre - nehogy elhízzunk.

A házasságkötés előtt még szakítunk, egy házasságban viszont már válunk- lehet, hogy csak játék a szavakkal? Ha vége, akkor ennyi. De hogyan tudjuk befejezni? Tányértörősen, sértődötten, hisztérikusan vagy durván? Mindenki másképp válik...

Érdekes irányba halad a házasság intézménye. Két megkérdőjelezhetetlen tényből indulok ki, amikor azt állítom, hogy a mai huszonévesek generációjában jelentősen átértelmeződik a klasszikus házasság felfogás: az egyik a válások egyre növekvő száma, a másik a házasságkötések relatíve kései bekövetkezte.  Nem akarok pesszimista jóslatokba bocsátkozni, de tény, hogy a holtomiglan-holtodiglan felfogás manapság egyre gyengébb lábakon áll.

„Hogyan dolgozzuk fel szeretteink halálát, a válást és más fájdalmas veszteségeket?" - ...mert az megtanultuk, hogyan szerezzünk meg valamit, de azt nem, vajon mit tegyünk, ha elveszítjük azt..."

Vajon tényleg vannak "veszélyes" házassági évfordulók? Általában a hetedik együtt töltött esztendőt szokták mumusnak tartani, de mit mond a statisztika?

Életünk állandóan tálcán kínálja a megoldandó feladatokat. Biztos vagyok benne, hogy valamennyien átestünk már kisebb-nagyobb krízisen, ami megdolgoztatta személyiségünket: párkapcsolati nehézségek, gyász, válás illetve betegségek formájában.

A modern világ - felerősített olyan váló okokat, melyeket korábban könnyen elfogadtak a párok a másik részéről, illetve új válóokokat teremtett.  

A férfiak esetében a korai halálozás egyik oka pedig a hosszú egyedüllét és a magány okozta életmód és hangulatváltás, melynek komoly egészségügyi következményei is vannak. Érdemes tehát megfontolni, vajon hirtelen felindulásból, vagy jól megfontoltan véget vessünk-e a kapcsolatunknak?

A szakítást követően a nők többsége különböző fázison megy keresztül, melyek hossza egyénenként változó (néhány naptól néhány hónapig), és sorrendjük is felborulhat.

Anyám előre megmondta, hogy ráérek még férjhez menni. De ki hiszi el 18 évesen az idősebbeknek, hogy a házasságnak árnyoldala is van? Hogy sok körülöttünk a rossz példa? Hát nyilván azért, mert ők elrontották. De a miénk, az tökéletes lesz! Vagy mégsem?

Hagyományos és új keletű váló okok alkotják a válási toplistát. De íme néhány, képtelennek tűnő, ám a modern bírói gyakorlatban már megjelenő váló ok, és válási történet.

A válási ügyeket nagy ívben elkerülöm- árulta el egy ügyvéd ismerősöm. Évekig elhúzódnak, elképesztő mocskolódással járnak, és ennek a gyerekek isszák meg a levét.

Viki 28 éves, jelenleg másfél éve él párkapcsolatban, amelyben - saját bevallása szerint - boldog. De nem tagadja, hogy korábban bizony félrelépett - nem is egyszer.

Vannak exfeleségek, akik valóságos "terror hadjáratot" indítanak az új asszony ellen. Miközben az ő helyzetük sem könnyű, igyekeznek a volt férj új kapcsolatát is keményen aláásni. Van értelme?

Nem könnyű válás után új kapcsolatot létesíteni. Az új emberrel együtt jönnek annak egyéb "csatlósai" is. Vajon hogyan lehet egy ex férjet, vagy feleséget túlélni és felülmúlni?

Ha vége, akkor ennyi. De hogyan tudjuk befejezni? Sokfélék vagyunk, sokféleképp vetünk véget egy-egy szerelmi kapcsolatnak. Ön miként? Tányértörősen, sértődötten, hisztérikusan vagy durván?

Kétségbe estem, hiszen érzelmileg én semmit nem vettem észre rajta! Igaz az utóbbi időben, többször később jött haza, arra hivatkozva, hogy be kell fejeznie valami munkát!

A vizsgálat szerint a nők élen állnak a másik piszkálásában, továbbá azt sem árt tudni, hogy a statisztikák szerint a csúnya szokások egy idő után kifejezetten csúnya válásokhoz is vezethetnek.