Ősszel jelenik meg Szaniszló Judit második regénye, a Leli élete a Magvető kiadónál. Első könyve, a Beenged megjelenése előtt a szerző szövegeit jelentősebb irodalmi folyóiratokban és a saját blogján olvashattuk, és ez a kettősség jellemzi prózájának világát is: közérthető történeteket ír azonnal feldolgozható, mégis magas minőségű irodalmi stílusban. A szerzőt nyári olvasási szokásairól (is) kérdeztük.

Nem várt növekedést produkáltak a társkereső applikációk a járvány alatt, mert bár a személyes találkozások száma nem bővülhetett a távolságtartás szigorú szabályai miatt, a video-chat alkalmazások használata mégis felpörgött. Változott a felhasználók nemek szerinti megoszlása is, a nők bátrabban mentek bele beszélgetésekbe, köszönhetően annak, hogy a videó alkalmazások révén arcot, valódi arcot kaptak partnereik már a virtuális ismerkedés idején is.

A hazai kiskereskedések zöme a járvány ideje alatt zárva tartott, és sokan a költségek, így a marketingköltségek azonnali visszavágásába is belekezdtek. Becságh Annával, a Rewart Kft. senior account executive munkatársával számba vettük, hogy milyen teendői is lehetnek a kiskereskedőknek, ha már lecsengett a járványveszély, mivel is lehet az elpártolt vásárlókat visszacsábítani üzletünkbe.

Kötelezővé tenné Angliában a fekete történelem oktatását az általános és középiskolákban egy civil nyomásgyakorló csoport, a Black Curriculum.

Lassan kiderül, hogy minden csak kémia. Az is, ha összekerülünk valakivel, vonzódást érzünk a másik iránt, de az is jórészt a hormonok játéka, amikor csalódást és frusztrációt érzünk amiatt, hogy a szeretett fél esetleg kiszeretett belőlünk. Egy angliai tudós csoport most utánajárt a kérdésnek.

A koronavírus árnyékában lassan a történelem homályába vész, hogy januárban a világ egyik legjelentősebb textilvásárán, a frankfurti Heimtextilen a budapesti Metropolitan Egyetem tervező hallgatói is kiállították munkáikat. Egyikőjük, Fülöp Luca beszél szakmai hitvallásáról.

Nehéz objektív módon viszonyulni olyan eseményekhez, melyek érzelmileg is mélyen érintik az embert. Az éppen száz évvel ezelőtt megköttetett Trianoni békeszerződés is ilyen. A Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport történészei azonban megpróbálkoztak a "lehetetlennel", a Magyar Tudomány legfrissebb számában le lehet csekkolni, hogy milyen eredménnyel.

A kormány egy tollvonással megszüntetné annak a kötelezettségét, hogy, aki örökbe akar fogadni gyermeket, előtte egy 3-4 napos felkészítő tanfolyamon vegyen részt. Egy civil szervezet most egy kisfilmben szólaltatta meg azokat, akik az ügyben igazán érintettek, vagyis örökbefogadó családokat.

Életének 97. évében elhunyt Göncz Árpádné, a néhai köztársasági elnök özvegye.

Miközben a magyar kormány visszautasította, hogy csatlakozzon az Isztambuli egyezményhez, a koronavírus alatt számtalan ország hozott olyan intézkedéseket, melyek a családon belüli erőszak kockázatát csökkenti, vagy éppen az elkövetett cselekményt szankcionálja a korábbiaknál szigorúban.

A koronavírus járvány miatt bevezetett szigorú szabályok hozták magukkal azt is, hogy az idő nagy részét mindannyian jórészt az otthonainkban kellett eltöltenünk. Érdekes lehet, hogy kinek hogy telt ez az idő, ólomlábakon vánszorgott-e, vagy éppen hipp-hopp elillant, mintha nem is hónapokról lett volna szó.

A koronavírus-járvány enyhülésével a tiltó intézkedések felszámolása is napirendre került. Lehet, hogy ez még sok fejtörést okoz majd a tengerparti strandok üzemeltetőinek.

A kreált teóriák, mint amilyenek az összeesküvés elméletek is lehetőséget teremtenek az emberek számára, hogy, ha csak képzeletben is, de uralni tudják életük fő eseményeit. Ha már „megértettük”, hogy mi is történik velünk, akkor kiszolgáltatottságunk csökken, és tehetünk is valamit ellene. Sokan gondolkodnak most így a koronavírus járvány idején.

Semmivé válhatnak azok a jogok, melyeket a feminista mozgalom harcolt ki a nők számára az elmúlt száz évben, ha a koronavírus- járvány miatti életünk tartós lesz, és a nők ismét a házimunka rabigájába kényszerülnek.

Személyes, intim, emberközeli formában elmesélni egy valóban intim és személyes történetet bizony kutya nehéz. Márpedig a szülés, főleg, ha az császáros, talán még inkább ebbe a kategóriába tartozik. A Hegmesék csapata most arra vállalkozik a Richter Anna díj támogatásával, hogy egy fotósorozat keretében meséljen el szüléstörténeteket.

Nagyon régen láttam Jancsó Miklós Oldás és kötés című filmjét, de a kórházjelenet nagyon mélyen megragadt bennem. Egy budai gyógyintézményben indulnak a kezdő snittek, a kórház parkja pedig - bár a film fekete-fehér - most is valahogy nagyon élénken, hogy ne mondjam zölden kivirulva maradt meg az emlékezetemben. A Richter Anna Díj egyik kitüntetettje, talán nem véletlenül egy kórházpark újragondolt fejlesztése.

Mit is él át pontosan az az ember, aki stroke-ot kap? A háziorvosi rendelők várójában mindig megnézem azokat az információs plakátokat, melyek felsorolják azokat a jellegzetes tüneteket, amiket ilyen esetben produkál a páciens. Ezek így, egy külső megfigyelőnek is elég riasztónak tűnnek, de milyen lehet mindezt belülről, valóban megélni? Baji Anikó Katalin sürgősségi betegosztályozási és egészségügyi médiakommunikációs szakember erről készül „12 óra” címmel filmet forgatni a Richter Anna Díj milliós támogatásának segítségével.

Néha az egyszerű és bevált módszerek a a legcélravezetőbbek. Azt már tudjuk, hogy az egy szájöblítéshez, fertőtlenítéshez elegendő a szájvíz, de angliai egyetemek most azt vizsgálják, vajon valamennyire hatékony lehet-e a koronavírus fertőzés ellen is.

Bár már hónapok óta kényszerülünk együtt élni a koronavírus-fertőzéssel, még mindig nem ismerjük pontosan annak természetét. Erin S. Bromage, a University of Massachusetts immunológus professzora összeállított egy közérthető listát a vírussal kapcsolatos alapvető tudnivalókból, ebből szemezgettünk.

A családon belüli erőszakos cselekmények száma a járvány miatti be-, és összezártság miatt jelentősen megugrott világszerte, így Brazíliában is. A hatalmas országban ugyanakkor öt éve létezik egy olyan kezdeményezés, mely a problémára komplex módon kíván reagálni.

Készülődnek a nagy nemzetközi szállodaláncok a koronavírus-járvány utáni helyzetre, nem lesznek szobapincérek, se liftes fiúk, és a minibárnak is búcsút mondhatunk. De hogy a legsúlyosabbat is említsük, a társadalmi távolságtartás miatt a reggeli svédasztalnak is annyi lesz.

Napok óta terjed egy érdekes szöveg a Twitteren, melynek eredete ugyan pontosan nem ismert, ám ennek ellenére osztja boldog, boldogtalan.

Orvosként egész életét a vírusok elleni küzdelem jellemzi, most azonban ő is elkapta a koronavírust. A COVID-19 elleni harcáról naplót vezetett. Peter Piot virológus, az Európai Bizottság elnökének koronavírus-tanácsadójának tapasztalatai megfontolandók.

A koronavírus járvány már most is alapjaiban forgatta fel az életünket, de tartogat még egyéb meglepetéseket is. A maszkviselet ugyan megvédhet minket a vírustól, de azoktól nem, akik csak azért fedik el az arcukat, hogy ezzel rossz szándékukat is elrejtsék előlünk. A kérdéssel néhol már a rendőrség is kénytelen foglalkozni.

Egyre többször látjuk a híradásokban is, hogy politikusaink a könyök összeérintésével üdvözlik egymást. A járványtól félve kezdjük elhagyni a kézfogást, pedig ez egy olyan, több évszázad alatt kialakult humán evolúciós szokásunk, melyet közegészségügyi megfontolásból talán több kárt okoz pszichésen, mint, amennyi haszonnal jár.