Mikor voltál utoljára moziban? Tombol a nyár, visszakaptuk a szabadságunkat, jöhetnek az esti programok, köztük egy szórakoztató mozizás a barátokkal. A plázás és művész mozik helyett próbáld ki a szabadtéri mozik adta élményt. Lehet, hogy újra visszatérnek a gyerekkori emlékek, amikor ez volt az egyetlen filmnézési lehetőség a vidéki kisvárosokban, falvakban.

Vajas kenyér túra – így hívják azokat az újságírók számára szervezett utakat, ahová a vajas kenyéren kívül mást nem is kell vinnie a meghívottnak. Útiköltség, szállás, teljes ellátás biztosítva, a zsurnalisztának nincs más feladata, minthogy lehetőleg szépeket írjon a meghívó országról. Hiába, valamit, valamiért. Tajvani beszámolónk következik.

Sibenic csendes. Különösen reggel 7-kor. A 6.20-as hajóval jöttünk át Prvic szigetről, körülnéztünk a piacon. Kedvelem ezeket a kora reggeleket. Még hűvös a levegő, de a tiszta napfényben már ott van a későbbi forróság ígérete. Üresek az utcák, nincs turista áradat (most amúgy sincs), csak a helyiek sietnek beszerezni az aznapi ebédre, vacsorára való friss halat, zöldséget. Még langyos a burek, a kávé illata úszik a levegőben, a nyitásra készülő kávéházakban pakolják ki a székeket a teraszokon.

A 8. Európai Quilt Triennálé harmadik helyét szerezte meg egy fiatal magyar textiltervező, Márföldi Dóra, aki a gombafonalakkal, vagyis egy nagyon környezetbarát anyaggal kísérletezve hozott létre textilszerű anyagot. Fércmű című munkájával érdemelte ki az elismerést Heildbergben.

Az idén megrendezett futball EB sok örömet okozott a futball szerelmeseinek, gyönyörű játékok, csodaszép gólok a meccsek többségén. És biztonság, ami talán a legfőbb érték. Nem úgy, mint a nyolcvanas években, amikor egymást érték a lelátókon a borzasztó tragédiák. Összeállításunkban ezeket a szomorú alkalmakat idézzük vissza.

Mindenki életében vannak olyan időszakok, amikor a jól bevált dolgaink már nem működnek, újra kell tervezni őket. Megváltoztatni az irányt, elengedni régi szokásokat, belevágni új tervek megvalósításába. B terv című rovatunkban ismert magyar emberek vallanak a nagy váltásaikról. Máté Kriszta műsorvezető, producer mesél nekünk.

Ezen a héten számtalan érdekességet gyűjtöttünk össze nektek a Balatonról. Néhány legendát is felidéztünk. Most következzenek a tények. Sokkal érdekesebb úgy fekete kagylót gyűjteni, ha tudjátok mi az a kecskeköröm, vagy úgy kóstolni a szürkebarátot Badacsonyban, hogy tudjátok honnan származik a neve.

Tavaly ilyenkor jelent meg Kiss Noémi Balaton című novellás kötete, és pontosan rá egy évre, a könyvet most német nyelven is kiadták. az A novellafüzér a nyolcvanas évek Magyarországáról ad képet, erről a világról beszélgettünk az íróval.

A Balaton, azaz a magyar tenger Közép-Európa legnagyobb tava. A földtörténeti középkorban jött létre. A tó mérete és alakja is folyamatosan változott az idők folyamán. Történetét évszázadok óta kutatják a tudósok. Ám a tények mellett számtalan legenda is született a Balatonról, ezek közül olvashattok most néhányat.

Kovács Emőke két évtizede kutatja a Balaton történetét, négy könyve jelent meg eddig a tóról. Azt szeretné, ha végre túllépnénk a sör-lángos-gumimatrac sablonon, mert a Balaton ennél sokkal többet jelent és kínál.

Egyre nagyobb hullámokat vet Kanadában, hogy nemrég őslakos gyerekek tömegsírjaira bukkantak több egykori bentlakásos iskola területén. Az angol gyarmatokon gyakorlat volt, hogy a bennszülött gyerekeket az állam úgy kívánta a fehér társadalomhoz asszimilálni, hogy elszakította őket szüleiktől. Ausztráliában ők a Stolen Generation tagja, akik a mai napig traumákkal küzdenek a történtek miatt.

Csendes, szemlélődő ember Kása Béla. Figyel és ritkán szól. Beszélnek helyette a képei. Amikor mégis mesél, lehetetlen nem figyelni rá. A nyomorból a fényűző jómódig jutott tehetségével, de nem ejtette rabul a csillogó felszín. A dolgok nem is, az emberek mélye érdekli. Bejárta és végigfényképezte a fél világot, a szíve mégis, újra és újra, Erdélybe húzza. Mondhatnám, hogy az élettörténete következik, de ahhoz kevés itt a hely. A következő néhány bekezdés azonban sokat elárul róla.

A nyakunkon lévő ökológiai válság új irodalmi műfajjal is megajándékozta az emberiséget, a sci-fi, a science fiction után itt van a cli-fi, a climate fiction is. A klímakatasztrófa kitűnő téma lehet a szerzők számára, a kérdés már csak az, milyen művek születnek a mindennapos rémségekből, tűzvészből, vízözönből, és a világjárványokból. Ime egy hevenyészett címlista.

Nincs is annál jobb, mint a szabadságunk alatt egy jó könyvvel elvonulni a strand árnyas fái alá, vagy a napernyő alatt olvasni a szellős tengerparton. Jöjjön most egy könyv kifejezetten strandoláshoz. Mörk Leonóra író, újságíró arról mesél, hogyan született legújabb könyve, a Hollandiában játszódó Törött tulipánok.

Balett táncosnak készült,de már gyerekkorában felfedezték színészi tehetségét. Több filmben játszott gyerekszínészként. Az egyetemen angol szakon tanult, előbb Budapesten, majd Oxfordban. Így nyelvi akadálya nem volt annak, hogy megvalósítsa az álmát és a legjobbaktól tanuljon színészmesterséget - New Yorkban. Ígéretesen indult a karrierje, a filmvásznon és a színházakban is. Ám a szerelem kedvéért mégis otthagyta az "álomgyárat". Kíváncsiak voltunk hol tart most? Nagy Fruzsina színésznő mesél a sikerekről, a feladatokról és a vágyakról.

Mindenki életében vannak olyan időszakok, amikor a jól bevált dolgaink már nem működnek, újra kell tervezni őket. Megváltoztatni az irányt, elengedni régi szokásokat, belevágni új tervek megvalósításába. B terv című rovatunkban ismert magyar emberek vallanak a nagy váltásaikról. Tomán Szabina üzletasszony mesél nekünk.

Idén a Múzeumok éjszakája nemcsak magukat a múzeumokat ünnepli majd, de valamiképp ünnepe lesz ez a járvány, reméljük nem csak időleges, végének is. Háromszáz helyszín, kétezer program, 1500 forintos belépő - és aki bírja, már ma délután nekiindulhat és holnap hajnali 2-ig, az intézmények nyitva tartásáig látogathatja a kiállítóhelyeket.

Mindenki életében vannak olyan időszakok, amikor a jól bevált dolgaink már nem működnek, újra kell tervezni őket. Megváltoztatni az irányt, elengedni régi szokásokat, belevágni új tervek megvalósításába. B terv című rovatunkban ismert magyar emberek vallanak a nagy váltásaikról. Kecskés Karina színésznő, drámapedagógus mesél nekünk.

Rákász Gergely 15 évesen, az ország legfiatalabb koncertorgonistájaként adta első hangversenyét. Látványkoncertjeivel új műfajt teremtett, tízezrekhez hozta közel a klasszikus zenét és a orgonát. Fellépésein nemcsak a játékával, de a zeneirodalomból vett érdekes háttértörténetekkel is szórakoztatja a közönségét. A Covid utáni bezártságból kiszabadulva, a tatai Eszterházy kastélyban találkozott újra személyesen a hallgatósággal. Ez volt a Lords of the Organ „CASTLE EDITION” koncertsorozat első állomása.

Sorozatunkban, a PRIVÁT ÜZENETBEN külföldön élő honfitársaink számolnak be arról, mit adott számukra a nagy váltás, az új élethelyzet. Szluha Krisztina három éve él Barcelonában. A katalán fővárosban él, amely nemcsak az egyszeri turistát bűvöli el, de azt is, aki nap, mint nap az utcáit járja, és ahová beköszöntött a nyár!

A nyár első hónapjában bontja ki kis lila virágait a levendula. Nemcsak a növény látványa, de jellegzetes illata és számos jótékony hatása is arra késztet minket, hogy mi is beszerezzünk belőle magunknak. Mutatjuk a legjobb magyar levendulagyűjtő helyeket, ahol a következő napokban indul a levendulaszüret.

Úgy tartja a mondás: csináld azt, amit szeretsz, és soha nem kell dolgoznod! Ez jut eszembe, ahányszor csak a BorPortré adásait nézem, vagy Kocsis-M. Brigitta újságíró, műsorvezető írásait olvasom. Egy fiatal, vonzó nő, aki nem a külsejével ejt rabul (legalábbis engem nem), hanem a felkészültségével, igényességével, stílusával. Beszélgetéseinek elmaradhatatlan kísérője mindig egy pohár magyar bor. Legújabb ötlete, ami most mutatkozik be az online térben, az Országos Bortúra applikáció. A magyar borvidékek, pincészetek megismeréséhez nyújt kézzel fogható segítséget. De Brigi nemcsak erről mesél...

Fábián Évit elismert fotóművészként ismeri a szakma és a közönség. Dolgozott fotóriporterként és a legnevesebb magazinoknak is. A Műcsarnok „Kik vagyunk” című kiállításán 15 portréja jelenleg is megtekinthető. De ha valaki ennyire sikeres a szakmájában, akkor miért tanulja ki az asztalos mesterséget vagy vállal kertészeti munkát?

Sorozatunkban, a PRIVÁT ÜZENETBEN, külföldön élő honfitársaink írják meg nekünk, mit adott számukra egy nagy váltás, egy új élethelyzet. Baisánszki Zsanett három éve költözött Kínába. Követte párját, akit a munka szólított a távol-keleti országba. Most a búcsúra és a hazatérésre készül.

Itt a legújabb őrület a brazil fiatalok körében: a helyi tömegközlekedési járművek oldalán csüngve, tetejére kapaszkodva imitálják a hullámlovaglás mozdulatait.

Ki volt az igazi Trebitsch? Aki Rejtő Jenő könyveinek kedvelője, pontosan tudja, hogy Buzgó Mócsing, a részeges tengerész. Az irodalomtörténetből ismert, hogy az író valós személy nevét kölcsönözte a figurának. Holch Gábor üzletember, aki rajongója a Rejtő regényeknek, ennél többet akart tudni. Baisanszki Zsanett Sanghajban találkozott vele és kérdezte a kutatásai eredményéről.

Mindenki életében vannak olyan időszakok, amikor a jól bevált dolgaink már nem működnek, újra kell tervezni őket. Megváltoztatni az irányt, elengedni régi szokásokat, belevágni új tervek megvalósításába. B terv című rovatunkban ismert magyar emberek vallanak a nagy váltásaikról. Ezen a héten Mörk Leonóra, újságíró, író, szerkesztő, fordító mesél nekünk.

Évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget a kérdés, miként hat a zene a szellemi-lelki fejlődésre. A máig legnagyobb visszhangot kiváltó kutatás eredményei „Mozart-hatásként” híresültek el a 90-es években, amelyek szerint a bécsi klasszikus szerzőt hallgatva amerikai egyetemisták jobban teljesítettek egy IQ-teszten. Az eredményeket azóta sokan vitatták. Most a Liszt Ferenc Kamarazenekar kezdeményezésére készült felmérés is azt bizonyítja, hogy a klasszikus zene pozitív hatást gyakorol a gyerekek teljesítményére, legyen szó alkalmi zenehallgatásról vagy több éven át tartó zenetanulásról.

Sorozatunkban, a PRIVÁT ÜZENETBEN külföldön élő honfitársaink számolnak be arról, mit adott számukra a nagy váltás, az új élethelyzet. Szluha Krisztina három éve él szerelme kedvéért Barcelonában. A katalán fővárosban, amely nemcsak az egyszeri turistát bűvöli el, de azt is, aki nap, mint nap az utcáit járja. És ebben kiemelkedő szerepe van Gaudínak. Krisztina mai üzenete segít megértenünk, hogy miért.

Védettségi igazolvánnyal újra látogathatók a színházak. Még a nyári szünet előtt lehetőségünk van megnézni régi és új darabokat. Mi most 5 színházi előadást ajánlunk, amelyeket akár ezen a hétvégén is megnézhetsz.

220 millió forintos Rippl-Rónai-életműrekord a Virág Judit Galéria szerdai, 66. aukcióján! A Piacsek bácsi a Niklay lányokkal című festmény 100 millió forintos kikiáltási árról indult.

A Meseország mindenkié című kötet megjelenését óriási médiafigyelem kísérte. Volt itt minden: darálás, tiltakozás, öröm, elismerés, hideg és meleg felváltva. Ki hitte volna, hogy egy mesekönyv arra is képes, hogy sokakat megmozgasson, gondolatokat, eszméket ébresszen vagy éppen mozgalmakat indítson útjára. Az alkotók most újabb könyvújdonsággal jelentkeztek, megérkezett a Micsoda család! című kötet.

Baisánszki Zsanett három éve költözött Kínába. Követte párját, akit a munka szólított a távol-keleti országba. Bár az túlzás, hogy keresztül-kasul utazták az országot, hiszen hatalmas területről beszélünk, de időnként eljutnak egzotikus vidékekre. Nemrég Guangxi tartományban jártak.

Ma ünnepli 73. születésnapját Presser Gábor, "Pici bácsi", az LGT alapítója, a hazai zenei élet meghatározó alakja.

Egy működő társadalomban helye van a civileknek. Sőt! Egy társadalom civilek, civil szervezetek nélkül nem is igazán működőképes. Kipótolják, kiegészítik azokat a tevékenységeket, melyeket az állam már nem tud elvégezni. A civil tevékenység nem a haszonról szól, kétirányú a hatása. Ahogy a bölcsesség szól: egy ember igazi mércéje az, hogyan bánik azzal, aki nincs hasznára. Civil Negyed rovatunkban hetente bemutatunk egy szervezetet, amely abban segít, hogy otthonosabban érezzük magunkat mindennapjainkban. A XX. századi magyar történelmi traumák feldolgozására alakult Közös Halmaz Alapítvány munkájáról Varga Sárával, az alap oktatási projektvezetőjével beszélgettünk.

A festőművész születésének 160. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Galéria online tárlatvezetéseken is bemutatja Rippl-Rónai József művészetét. A program résztvevői megtudhatják, hogyan jutott el az ifjú művész Kaposvárról Munkácsy Mihály műhelyén át a legnagyobb párizsi szalonokig, és hogy miként lett a szecessziós törekvések egyik legfőbb képviselője.

A korlátozások fokozatos feloldása után sokan már most tervezik a nyári szabadságukat. Gyakori úti cél ilyenkor a tenger, nekünk magyaroknak pedig az Adria. Kedvcsinálóként most olyan apró szigeteket ajánlunk olvasóink figyelmébe, melyeken tiltott az autóhasználat, de hajón, biciklivel, vagy éppen gyalog minden helyszín könnyűszerrel elérhető.

81 éves korában meghalt Szeremley Huba, az ország egyik legsikeresebb borásza. Szeremley egykoron milliárdos vagyonának köszönhetően az egyik leggazdagabb magyar volt, az elmúlt években azonban meg kellett válnia vagyona egy részétől. Belekeveredett egy komoly rendőrségi ügybe is. Mi elsősorban híres badacsonyi borászként emlékezünk meg róla.

Ízlelgessük a szót Bookazine. A tartalom könyvbe illően komoly, a forma pedig felgyorsult világunk követelményeinek megfelelően magazinos. A Kossuth Könyvkiadó most ebben a formában (is) közreadta a magyar történelem ezerszáz évét tárgyaló könyvsorozatát. A kiadványról Medgyesy Zsófiával, a sorozat szerkesztőjével beszélgettünk.

Az enyhülő járványügyi korlátozásoknak köszönhetően újra látogathatók a közgyűjtemények, a Szépművészeti Múzeum már tegnap nyitott, a Magyar Nemzeti Galéria pedig mától látogatható, akárcsak két tagintézménye, a Vasarely Múzeum és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum.

A babavárás egyik izgalmas része a gyerek nevének kiválasztása. A döntést leggyakrabban az befolyásolja, hogy illeszkedjen a családnévhez, szépen csengő és a külföldiek számára is könnyen kiejthető legyen. Ám vannak olyan szülők, akik mindenáron valami különleges, egyedi nevet szeretnének adni csemetéjüknek. Egy kávéfogyasztást népszerűsítő internetes honlap nem kevesebbet állít, mint hogy sokan különböző kávéfajtákról nevezik el a gyereküket.

Kolodko Mihály apró szobrainak számos rajongója van. Igazi meglepetések ezek az alkotások. Nemcsak a témaválasztás okán - készült szobor mesefigurákról és híres zeneszerzőről is, hanem mert minden bejelentés nélkül, váratlanul bukkannak fel a város különböző pontjain. Sőt, már az ország más városaiban is. A legutóbbi szobrocska Ferenc Józsefet mintázza, aki függőágyból gyönyörködik a dunai panorámában.

Bármennyire is furcsa, a globális felmelegedésnek is lehetnek pozitív hozadékai. A lombardiai Bormio városában jövőre egy olyan kiállítás nyílik, ahol a tárlókba kerülő tárgyak teljes egészében a jég fogságából szabadultak, miután elolvadtak a Dolomitok gleccserei. Az első világháború egyik legöldöklőbb hadszíntere volt az olasz Alpok érintett hegynyúlványa, ahonnan most az olvadás miatt előkerültek az olasz és az osztrák-magyar hadsereg katonáinak személyes tárgyai, a hadfelszerelések, és bármennyire is szomorú, de a harcoló katonák maradványai.

Május 27-én nyílik a British Múzeum nagyszabású Nero kiállítása, melynek keretében történészek és kurátorok arra tesznek kísérletet, hogy megmutassák a "véres kezűként" elhíresült császár valódi arcát.

Rendőri intézkedésre volt szükség a minap Dunaújvárosban a Dunaferr tulajdonosai közötti összetűzés miatt. Az acélmű - rendszerváltás óta tartó - hányatott sorsa vélhetőleg ezzel a mostani közjátékkal sem ér véget. A nagyszabású ipari létesítmény története már a kezdetekkor zökkenőkkel indult. Kevesen tudják, de Sztálinvárost eredetileg Mohácson tervezték felépíteni, és csak a Tito vezette Jugoszláviával való konfliktus miatt lett a helyszín a Budapesthez közelebbi Dunapentele.

Mi volt jeled? Emlékszel még az óvónénid nevére? Bár nem most volt, mindannyian őrzünk maradandó emlékeket az óvodáskorból. Reméljük, több kellemes, mint rossz van köztük. A kisdedóvók, vagy mai nevén óvodák, kezdetben csak gyermekmegőrzők voltak. A XIX. század első felében, az ipari termelés fellendülésével és a nők munkába állásával szükség volt olyan intézményekre, ahol a gyermekekre hozzáértő személyzet vigyáz, míg a szülők dolgoznak. Mára ennél sokkal többet jelent. Az óvoda az oktatási rendszer része, a gyerekek tanításának első lépcsőfoka.

A művészek gyakran különös apró részleteket adnak festményeikhez, vagy olyan üzeneteket rejtenek el, amelyeket első pillantásra lehetetlen észrevenni. A következő 8 festményről az idők során sok érdekesség derült ki.

Magyarországon is a világpremierrel egy időben jelenik meg a Harry Potter könyvek szerzőjének, J. K. Rowlingnak legújabb, gyerekeknek szóló regénye. A The Christmas Pig október első felében kerül a hazai könyvesboltokba.